Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
előbukkant egy csillogó tű, egy kicsit mélyebbről pedig egy majdnem öt centiméteres ruhatű egyik vége. Már akkor sejtettük, hogy valami értékes dolgot találtunk!” – így mesélte el azt a pillanatot az a hobbikincskereső, aki mintegy 12 nappal ezelőtt Nagyernye és Sáromberke között az erdőszélen detektorozva rábukkant arra a leletre, amelyet pénteken egy sajtótájékoztatón mutattak be a marosvásárhelyi várban.
A kincskereső nem más, mint dr. Harsányi Zoltán-Zsolt színművész, osztályvezető tanár, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színház, Vizuális Művészetek és Kommunikációintézetének vezetője, aki barátjával, dr. Bob Miklós állatorvossal együtt találta meg a már említett kincset. A lelet körül mintegy félméteres helyen – kézzel aláásva – kiemelték a földet, és mindenestül egy törülközőbe csavarták, úgy szállították el. Másnap értesítették a Maros Megyei Múzeumot, és átadták az értékes „csomagot”. Jól tették, mert – mint utólag kiderült –, a kitisztított földben még több kincs volt, mint ami a helyszínen látszott.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta: 64 darab ruhadíszítő elemet tudtak restaurálni, köztük három aranyfüggőt, a többi ezüstből készült. A kincskészlet három nyakékből, karperecekből, láncokból, csüngőkből, ruhatűkből (fibula) áll. Ezeket a múzeum munkatársa, András Tihamér egy hét alatt hozta bemutatható formába. Ezt követően küldik el a bukaresti Nemzeti Múzeumhoz, ahol szakemberek felértékelik. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a megtaláló a törvénynek megfelelően járt el. Van detektorhasználati engedélye, és a lelet megtalálását követő 48 órán belül társával jelentették a múzeumnak az eseményt és be is szolgáltatták teljes egészében a talált kincset. Mi több, megmutatták a helyszínt is, amelyet a szakemberek lelőhelynek nyilvánítottak, és azonnal további ásatásokat végeztek. Ugyancsak a jogszabály szerint a megtalált kincs értékének a 45%-át a múzeum köteles kifizetni a beszolgáltatónak. Még hivatalosan nem becsülték fel az értékét, de valószínű, hogy több tízezer euróra rúg majd. Ehhez hasonló lelet csak Csíkmadarason került elő az 1960-as években – mondta többek között az igazgató, megköszönve, hogy ezzel a nagyszerű kinccsel a megtalálók gazdagították a megye kulturális örökségét.
Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke elmondta, örül ennek a felfedezésnek, hiszen valójában a megye múltjának darabjai kerültek elő. Kifejtette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a kincs Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeum tulajdonában maradjon, és ez is hozzájáruljon az idegenforgalom növeléséhez.
Értékes anyag került elő a jeddi terelőút, illetve az autópálya építése során, nemsokára hozzáfognak a Marosvásárhely és Jászvásár közötti autópálya építéséhez is, amelynek kapcsán lehet, hogy további érdekes régészeti leletek kerülnek elő – mondta többek között az elnök.
Harsányi Zoltán-Zsolt azt is elárulta, hogy igen rendezett formában találták meg a kincset: a nyakékeket szépen egymásba helyezték, és a csüngők, a ruhatűk és az egyéb kiegészítők ennek a körnek a közepén voltak. A múzeum munkatársai erről az elrendezésről úgy vélik, hogy valószínűleg valamilyen vászonba, bőrbe, vagy kerámiaedénybe helyezték az ékszereket, és szándékosan ásták el. Az elrendezettség arra is utal, hogy valamilyen külső veszély, fenyegetettség miatt rejtette el a kincset egykori tulajdonosa, aki minden valószínűséggel az előkelő dák társadalmi csoporthoz tartozó férfi lehetett. Soós Zoltán elmondta, nem messze a helyszíntől találtak gepida, hun és római jelenlétre utaló emlékeket, így beigazolódik, hogy a Maros völgye megyénkben régóta folyamatosan lakott.
Daniel Cioată, a dák királyságot tanulmányozó kutató régész szerint a tárgyak valószínűleg i.e. 50 körül készülhettek a dák királyság korában, a római leigázás előtt. Egy nála levő szakkönyv illusztrációi igazolják, hogy hasonló ékszerek még készültek ebben az időszakban. Ezek közül egy majdnem ugyanolyan nyakéket a Segesvár melletti Segesd település közelében találtak, de Erdély más helységeiből is kerültek elő ehhez hasonló kincsek. Az, hogy több egyforma darab volt, igazolja, hogy az egykori készítők, illetve viselők szett-ben rendelték meg őket, és ezt ennek megfelelően viselték a ruhán, illetve a nyakban. Fülbevaló nem volt, tehát egyértelmű, hogy a nyakékeket is ruha-kiegészítőként használták.
Harsányi Zoltán-Zsolt a sajtó kérdésére elmondta: nyolc évvel ezelőtt váltotta ki a detektor-használati engedélyt. Ez a hobbija. Míg más horgászbottal jár egy tóra pecázni, addig ő inkább detektorozik, mivel rendszeresen gyalogtúrázik, és barangolásai során vizsgálgatja a talajt. Sohasem úgy indul útnak, hogy valamit keres. Arra a kérdésre, hogy mire költi majd a jutalomdíjat, az alkalmi kincskereső nem válaszolt, viszont nem tartja kizártnak, hogy rendezőként, művészként valamilyen történetet fon a tárgyak köré. Azt mindenképpen leszögezte: nem lesz belőle Indiana Jones.