Rendezetlen az erdők tulajdonviszonya

Maros megyében csupán ezren rendelkeznek tulajdonjogi okirattal

Az erdőőrzésre és erdészeti szolgáltatások ellenértékének törlesztésére biztosított állami támogatástól eleső erdőtulajdonosok, illetve azok leszármazottai keresték fel panaszukkal szerkesztőségünket. Az erdőtulajdonosok jogait védő törvény útvesztőiben próbáltunk tájékozódni, ezért két község polgármesteri hivatalában is érdeklődtünk, valamint a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.

Egyik olvasónk 4,5 ha örökölt erdejével értetlenül áll a tény előtt, hogy bár jogosult az állami támogatásra, mivel harminc hektárnál kevesebb erdőterülete van, az erdészeti igazgatóságtól felszólítást kapott a teljes erdőőrzés díjának a törlesztésére. Amennyiben nem fizeti az őrzést, nem bélyegeznek ki számára kitermelésre alkalmas fákat. A 2016. évi 864-es kormányrendelet értelmében a harminc hektárnál kisebb területet birtokló erdőtulajdonosok anyagi támogatásban részesülhetnek, amit erdőőrzésre és erdészeti szolgáltatások ellenértékének törlesztésére használhatnak fel. Ennek előfeltétele azonban az, hogy szerződéses viszonyuk legyen egy erdészeti hivatallal. A rendelet, valamint az alkalmazási útmutató értelmében az érintetteknek az igénylési dossziét ahhoz az erdészeti hivatalhoz kell benyújtaniuk, amellyel szerződéses viszonyban állnak. A törvény furcsasága azonban, hogy egy létező szerződés, az erdőőrzés kifizetése sem biztosíték arra, hogy egy örökös kitermeljen az ősei erdejéből, ha nincs írásos bizonyítéka arról, hogy az illető területnek ő a jogos tulajdonosa. Az erdészeti hivatal elvállalja az őrzést, a megszabott illetéket bárki kifizetheti, annak semmi akadálya, azonban ha valaki hagyatéki eljárás hiányában nem tudja bizonyítani, hogy ő az erdő kizárólagos tulajdonosa, semmilyen szolgáltatásra, így a bélyegzésre, kitermelésre sem számíthat. 

Szerződés hiányában tetemes bírság

– Mi az akadálya annak, hogy az erdőtulajdonosok saját vagy örökölt erdejükből fát termelhessenek ki saját használatra? – kérdeztük az erdészeti igazgatóság Maros megyei vezetőjét, Herlea Tudor Valeriut.

– A probléma gyökere országos és megyei viszonylatban egyaránt a tulajdonviszonyok rendezésének hiányossága. Maros megyében az erdőtulajdonosok 80–90%-a nem rendelkezik a polgári törvénykönyv által megszabott, a tulajdonviszonyt bizonyító okiratokkal. A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság nyilvántartásában hozzávetőleg 9000 erdőtulajdonos szerepel, közülük 2.500–3.000 kötött szerződést a hivatallal. Sajnos, a szerződéssel rendelkező erdőtulajdonosok közül csupán 1.000 birtokolja törvényesen az erdejét, hagyatéki tárgyalás nyomán közjegyzői okirattal tudja bizonyítani a tulajdonjogot. A fennmaradó 6.000 „erdőtulajdonosnak” nincs szerződése az igazgatósággal, annak ellenére, hogy tíz éve a törvény kötelezi erre a tulajdonosokat. Érvényes szerződés hiányában az erdőőrség tetemes bírságokat szabhat ki 1.000–5.000 lej értékben, és arra kötelezheti a tulajdonost, hogy haladéktalanul szerződést kössön valamelyik erdészeti hivatallal. Amennyiben egy erdészeti hivatalnak nincs szerződése a magán- vagy jogi személlyel, az alkalmazottja nem is léphet abba az erdőrészbe, mert tettével a magántulajdon megsértését követné el, és akár bíróságra is kerülhetne az ügy.

Az 1990-ben megkezdett és azóta több ízben végrehajtott visszaszolgáltatások közepette a legtöbb erdőtulajdonos elhunyt, a leszármazottak kiléte ismeretlen vagy nincs elérhetőségük. Ilyen esetekben az erdészeti hivatal az erdőőrséggel és a helyi önkormányzattal azonosítja a területeket, és az erdészetnek bérmentve kell biztosítani azok őrzését. Lényegében a törvény értelmében az ország minden egyes erdejének az őrzését biztosítani kellene – mondta az intézmény vezetője.

Bárki fizethet adót – ellenszolgáltatás nélkül

– Sokszor lehetetlen a hetedíziglen kiterjedő rokoni szálakat összeegyeztetni és megejteni a hagyatéki tárgyalást. Azt sem lehet tulajdonosként kezelni, aki évek óta adót fizet az erdőterülete után, illetve a polgármesteri hivatal mezőgazdasági nyilvántartásában az ő neve szerepel?

– Egy sürgősségi kormányrendeletnek köszönhetően ezelőtt három évvel az erdőtulajdonosok a helyi önkormányzattól kapott igazolással még bizonyíthatták tulajdonjogukat. Az új polgári törvénykönyv szerint ez azonban már megszűnt. Nem számít, ha a polgármesteri hivatal mezőgazdasági jegyzékébe az ő neve alatt van bejegyezve az erdőrész, az sem, ha évek óta ő fizeti az adókat és illetékeket, az sem, ha az egész falu tudja bizonyítani, hogy egy bizonyos erdőrész az illető személy öröksége, nincsenek más leszármazottak, akik követelhetnék a részüket. Az egyetlen járható út közjegyzői okirattal bizonyítani a tulajdonjogot, másképp sem pecsételni, sem kitermelni nem tud az illető az örökölt erdejéből, de az erdőőrzésért igényelhető állami támogatásban sem részesülhet az, aki nem bizonyítja papíron, hogy ő a jogos tulajdonos. Az erdészeti igazgatóság őrzi a szerződéssel rendelkező erdőket, lehet, hogy halottak nevére küldünk ki fizetési számlákat és nem tudunk róla, mindez azonban nem korrekt. A halott nem részesülhet sem faanyagban, sem állami támogatásban – hangsúlyozta a hivatal vezetője.

– Milyen eljárással részesülhetnek állami támogatásban azok, akik hagyatéki tárgyalás útján megszerezték a tulajdonjogot bizonyító okmányt, és hiteles tulajdonosok? 

– Év elején kell összeállítania a tulajdonosnak azt a dossziét, amit az erdészeti igazgatóság továbbít a brassói székhelyű erdőőrségnek, ahol átvizsgálják a dokumentumokat. Ha hiányzik a tulajdonjogot igazoló okmány, visszautasítják a kérelmet, amennyiben pedig mindent rendben találnak, továbbítják a pénzügyminisztériumhoz. Az erdőőrzési díjra fordítható támogatást a pénzügyminisztérium az erdészeti igazgatóság bankszámlájára utalja, de az erdőtulajdonosok nevére. A támogatások összege nem fedezi a teljes erdőőrzési díj összegét, megtörténhet, hogy havonta 5–6 lejt kapnak csupán hektáronként, a többit a tulajdonosnak kell pótolni, egyébként az őrzés díja is övezetenként változhat.

– Mennyi az erdőőrzés díja?

– Jelenleg az egy hektárra számított őrzésért havonta 8,70 lejt kell fizetni, jövőre ez 9,30 lej lesz. Ez az összeg a tizenkét hónappal beszorozva 112 lej. Az erdőrendezési üzemterv szerint egy hektárról évente 5–6 köbméter faanyagot lehet kitermelni. Ha a 3 köbméteres átlagot vesszük a számítás alapjául, az hozzávetőleg 600 lej, mivel egy köbméter faanyag piaci értékesítési ára legkevesebb 200 lej. Tehát a hektáronkénti évi százlejes őrzési költséget ki lehet fizetni a hatszáz lejes jövedelemből, és ajánlatos a járható törvényes utat választani.

– Van-e tudomása olyan Maros megyei esetről, hogy egy erdőtulajdonos kérésére azért nem bélyegeztek ki lábon álló fákat, mert nem fizette ki az erdőőrzésért megszabott illetéket?

– Határozottan állíthatom, hogy ilyen esetről nincs tudomásunk. Amennyiben mégis valamilyen adminisztratív tévedés miatt megesett volna, valószínűleg az erdészeti igazgatóságot is megkereste volna az illető. Azok az erdőtulajdonosok, akiknek papírjai rendben vannak, minden év június elsejéig kell kérvényezzék a bélyegzést, amire június–augusztusban kerül sor. Azokat is kiszolgáljuk, akik június után kérvényezik, esetükben november végéig ejtik meg a lábon álló fák bélyegzését. 

– Milyen mennyiségű faanyagot lehet évente kitermelni egy hektáron?

– Erdészeti üzemterv nélkül évente hektáronként legtöbb öt köbméter fát lehet kivágni, de semmiképp sem többet az új hajtások, sarjak növekedésénél, ami hektáronként hozzávetőleg 3–4 köbméter évente.