Csuhészobrászat

Kenden a falu egyik mellékutcájában van Nagy Margit portája. Szeretek odamenni, hisz az udvaron különleges virágoskert fogad. Az állandó kiállításon virágkompozíciók láthatók, amelyek között mindig találok valami újat, érdekeset.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Kenden a falu egyik mellékutcájában van Nagy Margit portája. Szeretek odamenni, hisz az udvaron különleges virágoskert fogad. Az állandó kiállításon virágkompozíciók láthatók, amelyek között mindig találok valami újat, érdekeset. Hihetetlen változatossággal fonja-készíti a csuhéból virágcsokrait, újabb és újabb meglepetéseket tartogatva. Minden alkalommal elmondja, hogy a férje elvesztése miatti fájdalomból születtek az első, kukoricahéjból megformált rózsák, a néhai férj kedvelt virágai. A fájdalmat beszélte ki magából kezdeti munkáival. Azóta egyre bővül a kínálat, s kifogyhatatlannak tűnik az ötletekben. Legutóbb azt figyeltem meg, hogy a piros színű kukoricacsövet vágta fel apró szeletekre, s abból lettek a természetes színű, recés szélű virágok.

Nagy Margit világot járt asszony, még Amerikába is meghívták, s most a bukaresti karácsonyi vásárra készül. A vásárokról mindig áru nélkül tér haza, sikerül valamennyi termékét eladnia. Amint
elmondja, a festett, színes virágok iránt nagyobb a kereslet. Én a természetes színűeket kedvelem, amelyekben a csuhé vöröses, barnás árnyalatai keverednek a krémszínnel.

Ahogy a többi csuhéfonó kendi asszony, Nagy Margit is készül a karácsonyra. Az ezüstporral díszített csuhéangyalkák, csengők mellett természetes színű kopogtatókat, angyalokat s a jászlat is megformálta a Kisjézussal. Ez már csuhészobrászat – állapítom meg, ahogy azt is, hogy a sok giccses tárgy helyett mennyivel szebben díszítheti a lakásunkat.