Csúcstalálkozót tartottak Pozsonyban az Európai Unió tagországainak vezetői

Az egynapos pozsonyi csúcstalálkozón az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői vettek részt. Az informálisnak minősített csúcson – amelyhez hasonló legutóbb 2007-ben a lisszaboni szerződés aláírásakor volt – 27 uniós tagország képviseltette magát, Nagy-Britannia vezetői már nem voltak jelen a brit kilépésről döntő népszavazás következményeként.

A házigazda, Robert Fico – a soros EU-elnök –, Szlovákia kormányfője sikeresnek értékelte a megbeszéléseket abból a szemszögből, hogy egyetértés született: abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére.

Angela Merkel német kancellár már a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió „válságos helyzetben” van, és lépéseket kell tennie, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közösen beterjesztett álláspontját.

A visegrádi négyek egyebek között 

„rugalmas szolidaritást” szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, nevezetesen azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is.

Merkel megjegyezte, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.

Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei. A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.

Hollande a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére.

A jelen lévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be – mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő. Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését.

Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is – mondta. Sikerként értékelte, hogy megállapodás jött létre arról: el kell indítani az Európai Unió megváltoztatására irányuló folyamatot.

E folyamat elején „semmi sem lehet tabutéma” – húzta alá a lengyel kormányfő, hozzátéve, hagy nem lehet tabuként kezelni az európai alapszerződés lehetséges megváltoztatását sem.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte: biztosítani kell a schengeni és a külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Pozsonyban 14 pontos tervet ismertetett, amelyek egyes részleteiről már az Európai Parlamentben is beszélt.

A pontok között szerepel az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), afrikai beruházásokat segítő terv, közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez, hadiipari fejlesztési alap létrehozása. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.

Juncker a csúcs után konkrétummal is szolgált. Még Pozsonyban bejelentette, hogy az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, 108 millió eurót bocsát sürgősségi támogatásként a bolgár kormány rendelkezésére a bolgár-török határ őrizetéhez.

Az összeget a lehetőségek szerint a következő hetekben 160 millió euróra emelik – mondta Juncker.

Renzi: elszalasztott lehetőség volt a pozsonyi találkozó

Elszalasztott lehetőségnek nevezte az Európai Unió pénteki, Pozsonyban tartott informális csúcstalálkozóját az olasz kormányfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak. Matteo Renzi azt mondta: a Brexit után Európának reagálnia kellett volna, nem pedig az időt húznia.

„A migrációról eddig Európa sokat beszélt, de keveset tett az ügyben. Mi (olaszok) bevezettük a hot spotokat, a fényképes személyazonosítást, az embercsempészek elleni küzdelmet. A többiek néhány hajót küldtek a Földközi-tengerre, amelyek a migránsokat Szicíliában rakják ki: ez hasznos interjúk adására, de nem a probléma megoldására” – közölte a kormányfő.

Matteo Renzi megállapodást sürgetett a migránsokat elindító afrikai államokkal. Kijelentette, hogy az uniós tagállamoknak hozzá kell látniuk a migránsok áthelyezéséhez, erről azonban szerinte a tagállamok közül „túl sokan nem akarnak tudomást venni”.

 „A kitoloncolásokat kezelni kell, ezt egyelőre Olaszország teszi, miközben Európa találkozókat tart. (...) Olaszország, ha szükséges, egyedül cselekszik: tudjuk, hogyan. De ebben az esetben Európa ismerje el, hogy kudarcot vallott, és mondja ki, hogy az egoizmus erősebb a politikánál” – hangoztatta az olasz miniszterelnök.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács új székházát milliárdokból építik, majd azt javasolta, hogy „a székház elé tegyék azt a migránshajót, amelyet Olaszország a tenger mélyéről emelt ki”.

 „Így legalább akárhányszor értekezlet van, ahelyett, hogy csak az új díványokat néznék, azt a hajót is látják majd a migráció botrányával együtt” – mondta.