Csökkent a pályázó gazdák száma

Május 15-ig lehetett benyújtani a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséghez (APIA) a támogatást igénylő kérvényeket. Május 15. és június 10. között is fogadtak el dokumentumokat, de minden napi késésért a pályázandó összegből 1%-os büntetőkamatot vontak le. Június közepéig 26.500 kérvény érkezett az APIA-hoz. Bordi Kacsó Zsolt, az APIA aligazgatója osztotta meg velünk az eddigi tapasztalatokat. 

Tavaly 28058 kérvényt dolgoztak fel, az idén jóval kevesebb az igénylők száma. Ez azt jelenti, hogy a gazdák igyekeznek, hogy tagosítsák a földterületeket, így valószínű, hogy nagyobb földterületek tulajdonosai vagy bérlői tettek le támogatást igénylő kérvényeket. Az is befolyásolta a pályázati kedv csökkenését, hogy míg korábban az APIA szakértői kimentek falura, és segítettek a pályázati anyag összeállításában, az új számítástechnikai rendszer miatt nem tehették meg, így a gazdáknak az APIA-székhelyre kellett bejönniük. A másik ok, hogy az 1 hektár alatti területek tulajdonosainak nem igazán éri meg pályázni, hiszen több az utánajárás és a ráfizetés, mint amennyi támogatást kapnának – vélte a szakértő. 

Az viszont jó jel, hogy a területmennyiség a 2014-es és 2015-ös adatokhoz viszonyítva nem csökkent. Tavaly 256.350,60 hektár megművelésére kértek támogatást a megyénkbeli gazdák. 

Mint ismeretes, az új támogatási rendszer beindításának késése miatt akadozott a kifizetés is. A gazdák áprilisban kaptak némi előleget, majd ezt követően hosszú ideig nem jelent meg pénz a gazdák számláján. Jelenleg folyósították a földalapú támogatást, a területek „zöldítését” (ökogazdálkodás), illetve jutott pénz a visszaosztásból, és a gabonatermesztésre szánt átmeneti nemzeti támogatást, valamint a hegyvidéki támogatás egy részét is megkapták a gazdák. Nincs kifizetve a termelésre szánt, az agrárkörnyezeti gazdálkodásra és az állattenyésztésre vonatkozó átmeneti nemzeti támogatás, illetve az állatállomány utáni támogatás. Azoknál mindenképpen késik a pénz folyósítása, akiknél helyszíni ellenőrzést tartottak az APIA szakértői. 

Az ellenőrzéseket illetően, az idéntől csökkentették a bürokráciát, ez némiképpen megkönnyítette a pályázást, azonban így is a helyszíni szemlékkor, illetve a szatellites térképekről kiderül, hogy nem jól rajzolták be a támogatásra szánt területet, átfedések vannak, és ilyenkor sajnos megvonják a támogatást. Az állattenyésztésnél pedig csak azok után az állatok után jár támogatás, amelyek fülszámot viselnek. Több esetben nem egyezett a kérvényben bejegyzett állatlétszám a valósággal – ez is csalásnak minősül. 

Jó hír az, hogy az idén nagyobb lesz a termeléshez kötött támogatás és az állattenyésztőknek járó juttatás is. Például egy törzskönyvezett húsmarha után akár 1200 eurót is kaphatnak a tenyésztők. A törzskönyvezett mellett minimum tíz főt kell tartani, a tejet termelő állat pedig 8 éven aluli, borjúzott szarvasmarha kell legyen, a húsmarha életkora sem haladhatja meg a 12 évet. A borjúkért 2015-re – állatonként – az egy főre eső támogatás 75%-át is megítélhetik. Ezért is érdemes APIA-hoz támogatásért fordulni. 

Kacsó Bordi Zsolt kifejtette, jó lenne, ha az önkormányzatok alkalmaznának olyan mezőgazdasági referenseket, akik értik, követik a pályázati rendszert, nemcsak az APIA lehetőségeit, hanem más vidékfejlesztési alapokat is, mert ezek valós segítséget nyújtanak a gazdáknak. Ott, ahol jó a szakreferens, megnő a pályázási kedv is, és a községben is meglátszik az eredménye.