Csökkent a szarvasmarha-állomány Beresztelkén

Szakmai szemle és adakozás

Két éve ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, erről 2022. október 18-i lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat. Idén szinte napra pontosan, október 15-én látogattunk el az egyesület elnökéhez, Torkos Sándorhoz, aki az azóta eltelt idő néhány fontosabb történéséről számolt be, és saját farmjáról is beszélt. 

– Az egyesületünk tavaly is, idén is megszervezte a szarvasmarha-kiállítást, az idei volt a kilencedik, jövőben következne a tizedik szakmai szemle. Eddig rendszerint augusztus első szombatján tartottuk, 2025-ben július utolsó szombatjára időzítjük, hogy ne essen egybe az ortodox egyház ünnepével, a tagjaink között ugyanis ilyen felekezetűek is vannak. A kiállítások alkalmával kulturális műsor is szokott lenni a helyi pedagógusok és gyermekek, fiatalok részvételével – mondta Torkos Sándor, akitől azt is megtudtuk, hogy az egyesület 2009 és 2021 között szüneteltette a tevékenységét. Megalakulásakor egyébként nemcsak a beresztelki, hanem a kisfülpösi gazdák is odatartoztak, ma már nekik külön szervezetük van. Az induláskor mintegy 120 tagja volt a beresztelki egyesületnek, jelenleg 25 fős a létszám. Ez azzal magyarázható, hogy kevesebb a tenyésztő, az állatállomány is csökkent. 

– Az egyesület a helyi önkormányzattól béreli a legelőt, 100 hektáron gazdálkodunk. A költségvetésünket a területalapú és az állattartóknak járó támogatás mellett a környezetkímélő gazdálkodásra kiírt programcsomag keretében kapott összegekből biztosítjuk. A legelőre két-három éve vezettük be a vizet, így aszály idején sem maradnak víz nélkül az állatok, akkor sem, ha a Luc-patak medre kiszárad, és a kutakban sincs víz – mondta az érdekképviselet elnöke. 

A Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete együttműködik a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, és csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem nevű programhoz, ennek keretében évente közel három tonna búzát adományoznak a mélyszegénységben élő gyermekek számára a magyarfülpösi Szivárvány Háznak. Az összegyűjtött búzát egy szászrégeni pékségbe viszik, ahonnan a gabona értékében szállítanak ki kenyeret a gyermekeknek egy egész éven át – tudtuk meg Torkos Sándortól. 

Elég jó volt az idei termés

Az egyesületi elnököt saját farmjáról is megkérdeztük, amit a feleségével és alkalomadtán a kisebbik fiával rendez.

– 28 fejőstehenünk van, hét borjadzó tinónk és tíz növendékünk. Az állományban a pirostarka a domináns. 15 disznót is tartunk, és egy csikó is a gazdasághoz tartozik. A tejtermelés az alaptevékenységünk, a tejet a helyi feldolgozóüzembe, a Lințucába adjuk be. Ötven hektár földterületet is megdolgozunk, ebből 5-6 hektár a miénk, a többit béreljük. Főként silókukoricát, lucernát termesztünk, továbbá búzát, őszi árpát – mondta a gazdálkodó, aki szerint az idei termés – hektáronként nyolcezer kiló búza és kilencezer kiló kukorica – elég jónak számít. A nyári szárazság nem érintette különösebben a gazdaságot, a környéken ugyanis esőzések is voltak – tette hozzá Torkos Sándor, aki jövőbeli tervként egy korszerűbb istálló létrehozását, illetve a munka teljes mértékű gépesítését említette, de azt is megjegyezte, hogy az elképzelések megvalósítása bizonytalan, hiszen nem tudni, meddig maradnak meg a támogatások a gazdaságnak ezen a területén. A szarvasmarha-tenyésztők helyzetét leginkább a rendkívül alacsony tejár nehezíti meg – szögezte le Torkos Sándor, aki a roncstraktorprogrammal is szerencsét próbál.