Látványos kampányrendezvények, hangzatos politikai nyilatkozatok, meglepetés-államfőjelöltek, nagyvonalú ígéretek, botrányokkal fűszerezve – így lesz ez legalább még egy bő hónapig, a novemberi államelnök-választásig.
Látványos kampányrendezvények, hangzatos politikai nyilatkozatok, meglepetés-államfőjelöltek, nagyvonalú ígéretek, botrányokkal fűszerezve – így lesz ez legalább még egy bő hónapig, a novemberi államelnök-választásig. Ezalatt még bevetnek egy-egy szenzációs sztorit, aztán rövid eufóriát követően karácsonyig valahogy felállítanak egy új kormányt. Majd kiderül, az ígéreteket nem lehet beváltani, az ország kasszáját felemésztette a kampány vagy az utolsó száz méteren „elszámolták” magukat az illetékesek, esetleg ismét bekeményít Brüsszel, a világbank, a nemzetközi valutaalap stb. Mindegy, majd valakire-valamire rá lehet kenni a dolgot.
A nagy választási hajrában kevesebb hangsúlyt kapnak a gazdasági elemzések, a figyelmeztető hangokat gyorsan elhallgattatják. Vajmi kevés derült ki eddig arról, hogy a jelenlegi miniszterelnök által jövő hétre beígért második költségvetés-kiigazítás során milyen prioritásokat határoznak meg, milyen fedezete van az intézkedésnek. Csak annyit tudunk, amennyit elárult az államelnöki bársonyszékért gyúródó államfőjelölt: pozitív lesz a kiigazítás, de figyelembe veszik az Európai Bizottság szakembereinek javaslatait is. Victor Ponta megnyugtatta a népet: jut pénz a nyugdíjakra, pótlékokra, bérekre, és érintőlegesen említette azt a lehetőséget, hogy „csurgassanak” egy kicsit az egészségügy, a vidékfejlesztés
irányába. A településvezetők – főleg a politikailag jó szélirányba helyezkedettek – ismét reménykedhetnek egy kis pénzben a sokszor évek óta elkezdett és anyagiak híján abbamaradt beruházások finanszírozására. Világos: aki jobban „lobbizik”, annak jut a pluszból.
Miközben egyesek máris reménykednek egy kis „kormány-megtámogatásban”, a három hónaposra tervezett társadalombiztosítási járulék 5 százalékponttal való csökkentése még mindig vita tárgyát képezi a valutaalappal és az Európai Bizottsággal. Ha meg is egyeznek az adóteher enyhítésében, a három hónap édeskevés ahhoz, hogy a vállalkozói szféra érdekesnek találja és eszerint módosítsa közép- vagy hosszú távú befektetéseit. Ismerve ugyanis a hazai gyakorlatot, jó szocialista módra a meglepetéscsomagban egy kis ajándék mellé mindig kötelezően hozzácsapnak egy újabb adónemet. Így vezették be idén a villanyoszlop-illetéket, így vetettek ki újabb üzemanyagadót, nemrég felmerült a kiskazánilleték bevezetésének lehetősége, és ki tudja… bár mindjárt október, még azt sem tudni, milyen fűtéstámogatási rendszerrel indulunk a télnek.
Nem tűnik komolynak a kormány társadalombiztosítás-csökkentő terve, hiszen egy ilyen horderejű intézkedést nem három hónapos futamidőre kell foganatosítani, ily módon nem tudják meggyőzni az üzleti világot arról, hogy érdemes beruházni Romániában, felturbózni az első félévben megközelítőleg 14 százalékkal visszaesett külföldi tőkeberuházásokat, és arról sem, hogy nem fognak növekedni az adóterhek az elkövetkező 2-3 évben. A Külföldi Beruházók Tanácsa tovább tartó recessziót, stagnáló külföldi tőkebeáramlást emleget, és aggodalmaira még nem kapott megnyugtató válaszokat. Ezért inkább valószínű, hogy kampányízű csillámpor az, amivel be kell érnünk. Ezúttal is…
