A csíksomlyói búcsú és a tordai országgyűlés kerüljenek az egyetemes magyar értéktárba!

A csíksomlyói Szűz Mária tisztelete, illetve az ehhez kapcsolódó pünkösdi búcsú és a vallásszabadságot a világon először kimondó tordai országgyűlésnek is az egyetemes magyar értéktárban a helye – ezt javasolja Salamon Zoltán, a Hungarikum Bizottság tagja. Említett értékeinknek az egyetemes magyar értéktárba való felvételét egy, a Magyar Polgári Párt csíkszeredai székházában tartott sajtótájékoztató keretében vetette fel Salamon Zoltán, a párt ügyvezető elnöke, aki a Hungarikum Bizottság tagja. 

Mint elmondta, jelenleg a dokumentáció összeállításán dolgozik, és hamarosan elküldi az előterjesztéseket a Kriza János Néprajzi Társaságnak, hogy azok az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elé kerüljenek elfogadásra. Csíksomlyó a római katolikus vallású székelyek hírneves búcsújáró helye, de ma már a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyeként ismert. A pünkösdi eseményen évről évre százezrek, nem csak római katolikus vallású hívek, szívesen vesznek részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten és szentmisén. 

Az 1557-es tordai országgyűlésen, ismerték el hivatalosan a protestáns egyházat, majd az 1568-as országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot. Jövőre az esemény 550. évfordulója előtt tiszteleghetünk, melynek méltó megünneplését jelentené az egyetemes magyar értékké való nyilvánítás.

A csíkszeredai sajtótájékoztatón jelen lévő Biró Zsolt pártelnök gratulált az előterjesztésekhez, mint mondta, az MPP mint a MÁÉRT tagszervezete támogatja az említett értékek felvételét a magyar értéktárba. Elhangzott: további értékek előterjesztését tervezik, többek közt a székely népviseletnek, a székely népművészet különböző ágainak is ott a helyük a kulturális örökségeink közt, akárcsak a déli harangszónak vagy az épített örökség kategóriában az Országház („a Nemzet háza”) épületének.

Az MPP sajtóirodája