Csepp a tengerből

A megszokott pezsgés, remek hangulat jellemezte az idén is a Kolozsvári Magyar Napokat. Nincs olyan ember, a nyugdíjastól a kisgyermekig, aki ne talált volna napról napra szórakoztató, jó programokat, amit a 70 oldalas műsorfüzetben sűrítettek össze. Állt a vásár a Farkas utcában a megszokott és új árusokkal, pazar falatokkal csábították fogyasztásra a nagyközönséget az Egyetem utca bejáratánál levő sátrak alatt, peregtek a filmek, színházi, történelmi előadások, könyvbemutatók, gazdasági, egészségvédelmi jellegű megbeszélések, felléptek a Virtuózok, s a kórusmuzsikától a népzenén át a könnyűzenéig a Farkas utcai kisebb és a főtéri nagyszínpadon jobbnál jobb előadók, együttesek szórakoztatták a közönséget. Az idén is voltak érdekes túrák a városban, a Fogoly utcai várfal tövében berendezett középkori Vár utcában a gyermekeket szórakoztatták, s a fiataloknak színvonalas programot kínált az Ifjúsági pavilon. 

Ezekben a napokban, amikor ideiglenesen a miénk volt a tér, jó volt a rendezvény hangulatába belecsöppeni. Sajnos, csak szombaton értünk el Kolozsvárra, még idejében, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek jubileumi beszélgetős műsorát megtekintsük, és a kolozsvári színészek kiváló szakácsművészetének termékeit is megkóstoljuk, akik Laczó Júliával az élen valóban kitettek magukért. 

A Farkas utcai templom gyönyörű lett kívül-belül, Délkelet-Európa legnagyobb gótikus teremtemploma századok lerakódásától megszabadulva, szerkezetében megerősítve olyan lélekemelő látványt nyújt, amit muszáj megnézni. Az élményt fokozta Müller Márta orgonakoncertje a felújított, látvány szempontjából is pompás orgonán. A szem és a lélek együtt örült ezen a hangversenyen.

Vasárnap három kiállításra futotta az időnkből. A Herendi porcelánmanufaktúra bemutatkozása a Bánffy-palotában folyamatosan sok látogatót vonzott, akiknek alkalmuk volt megismerni a világhírű porcelánműhely sajátos mintakincsét és a hangulatos, áttört fényt adó porcelánlámpákat is. 

Szintén a Bánffy-palotában nyílt meg a napok első kulturális rendezvényeként Könczey Elemér három termet betöltő karikatúra-kiállítása, amin nehéz visszatartani a nevetést, miközben a sírás kaparja a torkunk. „Vitriol az emberszeretet vizeiben” – jellemezték az ismert képzőművész karikatúráit a megnyitón, amivel minden szempontból egyetérthetünk. 

A New York kávéház összeomolás határán levő termeiben romániai és magyarországi képzőművészek állították ki alkotásaikat Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni! témával. A cím érdekes, különleges, ötletes munkák sorát jelentette a koszos, galambfészkes szálloda jobb vagy rosszabb állapotban levő szobáiban. 

Bár az idei kolozsvári napok fő témája Kárpátalja volt, sajnos az ezzel kapcsolatos rendezvényekre nem jutottunk el. A Magyar Turizmus Zrt. sátrában kínált gazdag műsorokra sem, és bort is kevésbé, torockói sajtot annál többet kóstoltunk. 

S bár láthattuk Marosvásárhelyen is, nagy élmény volt Koncz Zsuzsa koncertje. Kolozsvár főterén vasárnap este sokezren énekelték az előadóművésszel legismertebb dalait, s perdültek táncra idősek és fiatalok, s nagy sikert arattak a Bródy Jánossal és Tolcsvay Lászlóval közösen előadott számok is. Az énekesnőt újra meg újra látni akaró közönség figyelmét csupán a napok zárását jelentő tűzijátékkal lehetett elterelni. Pompás volt, ahogy Mátyás király szobrát és a Szent Mihály-templom tornyát különböző színekbe öltöztették a Kolozsvár egére rajzolt tűzvirágok.