2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vendégoldal

A falu ékessége lett a csekelaki új templom

Október 29-én Kató Béla, az Erdélyi Református Egykerület püspöke, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes és Nagy János, a Magyar Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, több egyházi főméltóság és világi vezető jelenlétében felavatták a csekelaki új református templomot, amely a régi, 200 éves templom helyén épült fel mindössze két év alatt. A templomépítés szükségességéről és folyamatáról Ambrus András, a gyülekezet lelkésze és Jakab János főgondnok, Cintos község polgármestere számolt be a Népújságnak. 


A régi torony megdőlt, magával húzta a templomot is

– A régi templom 1821–1823 között épült, s 200 évre rá, 2023-ban helyette egy új templom felépüléséért adhatunk hálát. A szószékkoronán, amely Dobai Józsefné adománya volt, az 1824-es évszám található. A régi templom egy dombra épült, ahol az ősi katolikus templom is állt, a nagyharangunk 600 éves. Írásos dokumentumokból tudjuk, hogy ezt fal vette körül, erre bizonyítékot is találtunk, amikor a gáz- és a villanyvezetéknek ásták a sáncot. A lebontott templom tornya a talajviszonyok s amiatt, hogy az alap nem volt legalább 20 centiméterrel mélyebb, fokozatosan dőlt, rendszeresen kellett javítani – mondta a lelkipásztor. 
 2005–2006-ban, amikor a Szatmári házaspár végezte a lelkipásztori szolgálatot, nagy összeget fektettek a javításba. Lebontották a félköríves szentélyt, igaz, kisebb lett a templom, de úgy gondolták, hogy ezzel a helyzet megoldódott. A javítás után úgy nézett ki, hogy minden rendjén van. Közben a harangokat villamosították, s ennek folytán egész más frekvencián kezdtek rezegni a harangok. Az emberi kéz sokkal finomabban mozgatja a harangot, mint a gép, ami rángatja őket. Ettől az erős rezgéstől szemmel lehetett látni, hogy évről évre dől a torony. Egész addig, míg 2015-ben ki kellett költöztetni a harangokat, mert a dőlés miatt tönkrement a szerkezet. Akkor derült ki, hogy a templom sorsa megpecsételődött. Ahogy dőlt a torony, húzta magával az egész épületet, a falnak egy nagy hasa lett. 
– Nagyon sokat gyötrődtünk a presbitériummal, hogy mi legyen. Bontsuk le a tornyot, s maradjon meg a templomhajó? De a templomot nem igazán használtuk, mert nem volt benne fűtés soha! A gyülekezet megszerette a gyülekezeti termet. Karácsonykor, nagyobb ünnepeken mentünk fel a templomba, hogy elférjünk. Felvetődött az is, hogy bontsuk le az egészet, s építsünk egy templomot a parókia udvarán. Mégis a templomdombra esett a választás. 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója kapcsán a kerület kérte, közöljük, milyen összeget igénylünk a templom javítására. Három változatot írtam meg: vagy lebontjuk a tornyot, vagy lebontjuk a torony első részét, s valahogy kiegyengetjük és kápolnává alakítjuk, vagy új templomot építünk. 25 millió forintot igényeltem. Jött a válasz: kaptunk 30 ezer lejt. Csakhogy kiderült, ez az összeg 300 ezer lej volt, egy nullával kevesebbet írtak. 

Fordulópont: a főgondnok lendülete és tenni akarása

2018–2019-ben a lelkész tanulmányútra ment Hollandiába. Itt kapcsolódik be a főgondnok úr a történetbe, aki 14 éve volt kint. Tekintettel arra, hogy Hollandiában nagyon sok csekelaki dolgozik, a lelkész az ottani hívekkel szorosabb kapcsolatot alakított ki. – Amikor lejárt a tanulmányi idő, egy időben költöztünk haza Jakab Jánossal, a mostani főgondnokkal, aki eldöntötte, hogy családjával együtt 2019-ben hazaköltözik. 
Ekkor tette világossá, hogy tenni szeretne valamit a helyi közösségért, s megpályázza a polgármesteri tisztséget is. A Hollandiából hozott lendület megvolt, de a 2020 márciusában közbejött Covid mindent „lefagyasztott”. 2020 szeptemberében Jakab Jánost megválasztották Cintos község polgármesterének, és 2020 decemberében a csekelaki egyházközségben a presbiteri választásokon presbiternek és főgondnoknak is megválasztották.
A lelkész és a főgondnok számára 2021 áprilisában a püspökségen derült ki, hogy közel 300 ezer lejük, azaz 60 ezer eurójuk van, és nem 30 ezer lej! 
– Akkor elindult a „lavina”. A presbitérium eldöntötte, hogy templomot építünk. Megszületett a döntés, s elindítottuk a procedúrát. Szeptemberben már megvolt az építkezési engedély. A terveket Csurka Attila készítette, a kivitelezést a marosludasi Molnár Jenő Polizo és Polimer Montaj cége vállalta. Szeptemberben két hét alatt lebontottuk a régi templomot. Az a meglepetés ért, hogy a tetőzet összeomlott. Bármikor beomolhatott volna! Senki nem gondolta, hogy ilyen állapotban van, nem látszott. A templom eltűnt, a helybeliek nehezen dolgozták fel, rosszulesett nekik, amikor helyette ürességet láttak. Az orgonát, a szószékkoronát, a szebb köveket és a harangokat megmentettük. 2022 februárjában elkezdődött az építkezés. Március 31-re kész volt az alap, ez 75 ezer euróba került. Azért ilyen sokba, mert nagyon komoly alapozás kellett ahhoz, hogy az új templom ne kerüljön az elődje sorsára. Két méter mélyre ásták be a 40 centiméteres betonfalakat, egész körben az egész alap alatt egy 1 méter széles és 50 centi magas beton van. S az alapot is betongerendákkal kötötték össze. Mivel a terv 10 ezer euróba került, a meglévő pénzünket 25 ezer euróval ki kellett pótoljuk. A püspökséghez kellett forduljunk. A püspök úr más projektekre szánt összegekből irányított át nekünk. A kivitelezőnk nagyon becsületes volt, anélkül, hogy világos lett volna, hogyan lesz a folytatás, előre megvette a téglát, az anyagokat. Nekikezdtek falazni. Év végére a templom be volt fedve, és 25 ezer euró plusszal maradtunk. Ez elég volt a külső szigetelésre. Mivel a román kormánytól is kaptunk 75 ezer lejt, a nyílászárókat is betették. A december 31-i hálaadó istentiszteleten már készen volt a templom, igaz, csupasz falakkal. Hihetetlen élmény volt! A szenteléskor is elmondtam: ahogy nőttek a falak, úgy fogyatkozott a siránkozás a faluban, és nőtt a csodálkozás. Télen bent dolgoztak, tavasszal elkezdték a padlófűtés szerelését – tájékoztatott a lelkész. 

A hálaadó istentiszteleten több mint 400-an vettek részt

Az építkezés során sajnos nehézségeik is voltak, mert májusban a lelkész is és a főgondnok is megbetegedett. Leállt minden, mert a fő húzóerő a főgondnok volt, és őt meg kellett műteni. 
Amikor újra dolgozhattak, ismét a püspökséghez fordultak, újabb100 ezer euró támogatásra volt szükség, hogy idén a reformáció ünnepére elkészüljön, és felavathassák a templomot. 
A templom kazettás mennyezetét az erdőcsinádi Bíró Gyula és cége készítette, a szószékkoronát és az úrasztalát a marosludasi Bartus Kinga Andrea restaurálta, a toronygömböt Andrási János készítette, az orgonát Papp Zoltán orgonaépítő mester újította fel, a padokat Búza Árpád készítette Ludastelepen, a nyílászárókat a harasztosi Uniwood Kft., a csillárok Ferencz Botond kovásznai mester kézjegyét viselik magukon. A kézimunkákat Szabó Edit készítette.
A haranglábat lebontották, a temetőkapuhoz állították fel, és kis múzeumot alakítottak ki benne. 
A magyar kormány 335 ezer euróval járult hozzá az építkezéshez, ehhez még hozzáadódik 100 ezer euró, ami pályázatokból, a román kormány támogatásából került ki. Ha a gyülekezeti tagok, a főgondnok és a lelkész önkéntes munkáját felszámítjuk, akkor ez több mint 60 ezer eurót tesz ki. A templom körülbelül félmillió euróból épült fel. 
A csekelaki gyülekezet 240 lelkes, a templomépítés tiszteletére tartott hálaadó istentiszteleten több mint 400-an vettek részt. 
A hálaadó istentisztelet után a résztvevők a templom szomszédságában levő, teljesen felújított kultúrotthonban szeretetvendégségen vettek részt. Az ebédet a helyi közösség „adta össze” hálája jeléül, hogy a templom megépülhetett.

Ambrus András lelkész, Jakab János főgondnok és Molnár János gondnok


Felújított kultúrházak, szép iskola és új tornaterem

Cintos község lakosságának közel fele magyar nemzetiségű. Jakab János három éve polgármester, az USR színeiben sikerült megnyernie a választásokat. A polgármesteri székért négyen szálltak harcba, Csekelakán 89, Istvánházán 65, Cintoson 28 százalékban szavaztak rá a választók. 
A polgármester „pályája” nem szokványos, hiszen 2004-től Hollandiában élt, ott alapított családot, felesége istvánházi, gyerekei is ott születtek. Annak ellenére, hogy Hollandiában sikeres volt, fokozatosan lépett előre a ranglétrán, s az utóbbi években cégvezetőként dolgozott, mégis úgy döntött, hogy hazajön Csekelakára, hogy munkát vállaljon, tapasztalatait a helyi közösség érdekében, a község fejlesztésére kamatoztassa. 

A csekelaki kultúrotthon

Fotó: Nagy Tibor

A történethez hozzátartozik, hogy a cég, ahol vezetőként dolgozott, nagyon sok csekelaki munkást foglalkoztat. Mezőgazdasági idényben 80-an is kint vannak, de 20 munkás egész évben ott dolgozik. Azok a csekelakiak, akik az évek során külföldi munkát vállaltak, biztatták Jakab Jánost, jöjjön haza, s próbálja meg fellendíteni a falut. 
2019-ben tért vissza, pedig a cégtulajdonos azzal kecsegtette, hogy megkétszerezi a bérét, de a döntésén nem változtatott. 
– Amikor hazajöttünk, borzasztóan elhanyagolt volt a község. Mindenfele szemét, burján, bozót volt, semmi nem volt letakarítva. A park tiszta dzsungel. De elhanyagolt volt a polgármesteri hivatal is, rakásban álltak a dossziék, a papírok! Azt sem tudtam, mivel kezdjem. Kerestem a telekkönyvi iratokat, nem voltak. Semmi nem volt telekelve, ezzel kellett kezdeni. Betelekeltük az utcákat, az épületeket. Közben próbáltam közösséget építeni, az iskolásokat beszerveztem egy nagytakarításra, 15 tonna szemetet gyűjtöttünk össze. Fokozatosan léptem tovább. 2020-ban két tervet vettem át. Beindult a munka a cintosi és a csekelaki kultúrotthon projektjén. Beszereztük az engedélyeket, kiírtuk a versenytárgyalásokat. Aztán találtam egy iratot, amin az szerepelt, hogy van egy megnyert pályázat a cintosi iskola felújítására, aminek a kivitelezési határideje egy hónapon belül lejár. Hosszabbítást kértünk, s a jóváhagyott egymillió lejes finanszírozásból 3 és fél millió lej lett. S ezzel felújítjuk az iskolát, egy szép sporttermet építettünk, a munkálatok a végéhez közelednek – mondta a polgármester, majd a helyszínen meg is mutatta a gyönyörűen felújított csekelaki és cintosi létesítményeket. 
A polgármesteri hivatal további támogatást nyert egy csekelaki műfüves pálya kialakítására, a cintosi óvoda és a csekelaki iskola felújítására. 
Az Anghel Saligny program keretében nyújtott finanszírozással kiépítik a cintosi csatornahálózatot. 
Közben az államilag támogatott telekelés zajlik, és aktualizálják az általános településrendezési tervet. 
A polgármester arról is beszámolt, hogy 250-300 hektáron napelemparkot szeretnének kialakítani, ennek érdekében egy holland–román céggel tárgyaltak. A földterületeket nem sajátítják ki, a cég bérelné ezeket, s a föld marad a helyiek tulajdonában. 

Jakab János polgármester

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató