Családban és pótszülőknél

„Ha annyi fizetést kaphatnék, mint egy hivatásos nevelőszülő, gondtalan életem lehetne” – mondta a hangsúlyos fogyatékkal élő gyermekét egyedül nevelő édesanya, aki ráadásul lakásgondokkal is küzd. Ő azonban csak egyike a hasonló nehézségekkel küzdő szülőknek, akikről a törvényhozók megfeledkeztek vagy más érdekek mentén dolgozzák ki a törvénykezdeményezéseket. 

Az állam jelentős összegeket fordít arra, hogy a gondozásában lévő elhagyott, árva vagy félárva gyerekek számára hivatásos nevelőszülőket képezzenek és alkalmazzanak. Az érem másik oldala azonban a létminimum alatt tengődő, szülői gondozásban lévő gyerekek családjának a helyzete, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők, akik nem részesülhetnek hasonló támogatásban. Pedig elképzelhető, hogy megközelítő anyagi támogatásokkal nem kerülne annyi gyerek állami gondozásba. 

A Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint Maros megyében összesen 1.700 gyerek van állami gondozásban, 60 százalékukat hivatásos nevelőszülőknél helyezték el. A nevelőszülők bére és a gyermeknevelési támogatás tisztességes jövedelemnek mondható, annyi pénzért a nehéz anyagi helyzetben lévők is nevelnék csemetéiket, erről azonban nem szívesen beszélnek a törvényhozók sem. A gyermekvédelmisek szerint a rászorulók mindenikének elegendő támogatás jár, a lehetőséggel a legtöbben élnek is, ennek ellenére az állami gondozásban lévő gyerekek száma nem csökken. Jelenleg 426 gyereket nevel 232 hivatásos pótszülő, akik egy, két vagy három gyermek nevelését vállalják. Az állami gondozásba adott 36 fogyatékkal élő kiskorú közül öt súlyosan fogyatékos, 16 hangsúlyos fogyatékkal élő, 15 pedig közepesen súlyos, akiket harmincöt hivatásos pótszülő gondoz. Pótszülők jelenleg 61 olyan 0–3 év közötti gyereket nevelnek, akik árvák, félárvák vagy szüleik lemondtak róluk. Kilencven 4–7 év közötti kiskorú, kétszázkilenc 8–14 év közötti és ötvenkilencen a 15–18 évesek korosztályába tartoznak, heten pedig már betöltötték a 18. életévüket. A nemek szerinti megoszlás tekintetében 236 lányt és 190 fiút nevelnek hivatásos pótszülők a megyében. A városon és vidéken elhelyezett gondozottak aránya is megoszlik, a 232 hivatásos nevelőszülő közül 159 vidéken, 73 pedig városon él. 

 

A vér szerinti szülők támogatásának hiánya

A megyei gyermekvédelmi igazgatóság novemberben indított kampánya keretében az állami gondozottak számára toboroznak nevelőszülőket. Az akció célja az állami alapból fizetett állások népszerűsítése annak érdekében, hogy az elhagyott gyermekek családban nevelkedjenek. Méltányolandó ez a fajta állami gondoskodás. Érthetetlen azonban az a passzivitás, amellyel a létminimum alatt élő szülők anyagi nehézségeit szemlélik, azokét, akik egészséges vagy fogyatékkal élő gyermeküket egyedül nevelik, és Damoklész kardjaként lebeg fölöttük, hogy a kényszerítő körülmények hatására, megfelelő lakás és jövedelem hiányában csemetéik állami gondozásba kerülhetnek. Az egyszülős családok száma egyre nő, a gyermeküket egyedül nevelőknek pedig két szülő helyett kell helyt-állniuk. Ha a létminimumon tengődő szülőanya megkaphatná azt a támogatást, ami a jelenlegi gyermekvédelmi törvény értelmében a hivatásos nevelőszülőknek jár, sok gyerek talán nem is kerülne állami gondozásba.

A hivatásos nevelőszülők 1.000–1.500 lejes havi bérre, illetve juttatásokra számíthatnak, amely a vállalt gyermekek száma, illetve egészségi állapotuk függvényében változhat, a gondozott gyerekeknek 600 lejes élelmiszer- és ruházati támogatás is jár, amennyiben pedig fogyatékos gyereket gondoznak, a dupláját, 1.200 lejt kapják. A legalacsonyabb értékeket véve alapul, egy nevelőszülő családi kasszája 2.500 lejjel nő, ha egy fogyatékkal élő állami gondozottat családjában, saját gyermekei mellett nevel, és ebbe nem számoltam bele a szakmában eltöltött évek számával arányosan járó 5%, 10% ,15%, 20%, 25%-os pótlékokat.

Egy csonka családról készített riportunk gondolatmenetét tovább szőve keressük a válaszokat a miértekre, illetve a törvényhozók számára a jövőbeli törvény-

tervezeteknél továbbgondolásra szánjuk. A gyermekét egyedül nevelő anya elmondása szerint 12 esztendős értelmi sérült gyermeke állandó felügyeletet igényel, ennek ellenére nem sorolhatják a súlyosan fogyatékosok kategóriájába, amely a létminimummal küzdő anyának szociális gondozói státust biztosítana. Az édesanya betegnyugdíjából tartja fenn magát, ami 400 lej, erre tevődik a 200 lejes családi pótlék és a 79 lejes kiegészítő költségtérítés, valamint hatszori ingyenes utazás. Ez az összeg messze elmarad attól, amit a hivatásos nevelőszülők kaphatnak azért, hogy mások gyermekét neveljék állami alkalmazotti státusban.