Csak márciusban 250 riasztás

Kétszeresére nőtt a tarlótüzek miatti beavatkozások száma

Hetek óta a tarlóégetésekről szólnak a híradók, a tűzoltók nem győzik megfékezni a felelőtlen gyújtogatások okozta lángokat, és a hatóságokkal közösen felhívni a lakosság figyelmét ennek a veszélyeire. Akárcsak országszerte, Maros megyében is megugrott, az előző évekhez képest több mint kétszeresére nőtt a tarlótüzek száma, az idén több mint 300, ebből mintegy 250 esetben március folyamán riasztották a hivatásos és önkéntes tűzoltó-alakulatokat. A katasztrófavédelmi felügyelőség a napokban RoAlert riasztást küldött a lakosságnak, hogy felhívja a figyelmet a tarlóégetés veszélyeire.

Hiába a bírság, hiába a veszély, hogy a gazda elveszítheti az illető parcella után járó földalapú támogatást, úgy tűnik, ez sem tántorítja el az embereket a gyújtogatástól. Maros megyében az év elejétől több mint 300 tarlótűzhöz riasztották a hivatásos és önkéntes tűzoltókat, a helyzet az utóbbi pár hét alatt vált súlyossá, márciusban mintegy 250 tarlóégetés miatt volt szükség a tűzoltók beavatkozására – közölte lapunk érdeklődésére Dan Petru Daniel, a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség sajtószóvivője. Mint elmondta, az előző évekhez képest idén több mint kétszeresére nőtt a tarlótüzek miatti riasztások száma, annak ellenére, hogy nem győzik hangsúlyozni, mennyire veszélyes a száraz aljnövényzet égetése. Ennek érdekében román és magyar nyelvű figyelmeztető hanganyagot állítottak össze, amelyet próbálnak minél szélesebb körben eljuttatni a lakossághoz, a sajtóban, a közösségi oldalon, valamint vidéken a tűzoltó-alakulatok hangosbemondó segítségével. A sajtószóvivőtől megtudtuk, emberáldozatot nem követeltek a tarlóégetések, viszont melléképületekre is átterjedtek a lángok. Dan Petru Daniel hozzátette, az illegális tarlóégetésért 1000-től 2500 lejig terjedő bírság szabható ki, viszont, mivel az utóbbi időben igencsak elfajult a helyzet, a hatóságok nulla toleranciát hirdettek, így minden esetben, amikor sikerül azonosítani a felelőst, a maximális bírságot róják ki. Eddig csupán 13 esetben került sor bírságolásra, ugyanis pénzbírság csak akkor róható ki, ha az illetőt tetten érik.

Megemelnék a bírság értékét

Hogy elrettentsék a gazdákat a gyújtogatástól, a környezetvédelmi minisztérium szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető nemrég írta alá a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a pénzbírság növelésére.

– Meg kell állítanunk az illegális tarlóégetést. Vannak helyek, ahol a tiltás és a Környezetvédelmi Őrség fokozott ellenőrzései dacára bevett gyakorlattá vált a növényzet égetése. A tarlótüzek nemcsak a levegőt szennyezik, az emberi egészséget is károsítják, a talaj minőségét is rontják. Ezért növeljük a tarlóégetésért, a tőzegláp, erdei avar, cserjés vagy füves növényzet égetéséért kiszabott büntetést. Ezentúl a magánszemélyek 7.500 és 15 ezer lej közötti, a jogi személyek pedig 50 ezertől 100 ezer lejig terjedő pénzbírságot kaphatnak az illegális égetésért – tette közzé közösségi oldalán a miniszter.

Az önkéntes tűzoltó-alakulatok is nehéz heteken vannak túl

Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy mekkora szükség van a vidéki önkéntes tűzoltó-alakulatokra, amelyek az adott településen, az adott térségben a lehető legrövidebb idő alatt a helyszínre érnek, és megpróbálják elejét venni a dolgok súlyosbodásának.

Rendkívül nehéz és mozgalmas heteken vannak túl a nyárádszeredai önkéntes tűzoltó-egyesület tagjai is, voltak olyan napok, amikor 24 óra leforgása alatt három tarlótűzhöz riasztották őket. Volt, ahol sikerült fél óra alatt megfékezni a tüzet, máskor órákon át küzdöttek a lángokkal – mutatott rá Kacsó István, a nyárádszeredai önkéntes tűzoltók parancsnoka.

Mint mondta, az utóbbi két évhez viszonyítva megduplázódott a tarlótűz miatti riasztások száma, egy hónap alatt annyi volt, mint az elmúlt két évben összesen, három hét alatt 28 esetben kellett beavatkozniuk.

– 2020 tavaszán ebben az időszakban karantén volt, a gazdák nemigen tudtak kijutni a termőföldekre, a tavaly pedig csapadékos volt az időjárás. Idén viszont az utóbbi hónap szinte csapadékmentes volt. Az igazi földművelő gazdák azonban a területeiket karbantartják, megvolt az őszi, tavaszi szántás, nem velük van gond, hanem inkább azokkal, akik legelőket, kaszálókat hanyagoltak el. Előfordulhat, hogy nem is a gazda gyújt tüzet, hanem egyesek puszta szórakozásból gyújtogatnak.

Szerencsére lakóházakra nem terjedtek át a lángok, viszont mezőgazdasági melléképületekre igen, több esetben érkezett riasztás azért, mert hogy valaki a kertben takarított, és egy kisebb, összegyűjtött növényhalmot próbált elégetni, ám nem számolt a széllel, azzal, a kupac körül száraz növényzet van, amire könnyen átterjednek a lángok, és pillanatok alatt elveszíti a tűz fölötti uralmat – mutatott rá a parancsnok.

Dicséretes a helybeliek segítsége

Kacsó István megjegyezte, előfordul, hogy egy időben két esethez riasztják őket, ilyenkor azt veszik alapul, hogy melyik tűz van lakóterülethez közel, vagy vannak-e a közelben épületek, az élvez prioritást. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy alig értek haza a nyárádmagyarósi bevetésről, ismét riasztotta őket a diszpécser, hogy Vecébe kell kiszállniuk, ahol egy domboldalon kiterjedt felületen égett a száraz növényzet. Hangsúlyozta, jóleső érzés, amikor a helyi lakosok közül néhányan a segítségükre sietnek, annál is inkább, mert a tarlóégetéssel kapcsolatos riasztások általában sötétedés után történnek, és a helyiek ismerik a legjobban a terepviszonyokat.