Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
az ilyen számvetések, felmérések megalkotásának kedvez minden kerek évforduló. A sorból nem maradhatott ki az egyik legnagyobb internetes munkaerő-közvetítő portál sem. Finoman kifejezve lesújtó eredményre jutottak.
Az eddig is tudott volt, hogy a fiatalok jelentős része nem lát magának jövőképet az itthoni valóságban, és az is tény, hogy az országból többen vándoroltak el jobb megélhetésért, mint ahány embernek egyes országokból a háború vagy az éhezés adta kezébe a vándorbotot, de így is elgondolkodtató, hogy egy ilyen szakportál megkérdezésére a válaszadók 80 százaléka mondja azt, hogy elmenne, ha tehetné, a jobb életszínvonalért. A válaszadóknak az elvándorlásra hajlóknál is nagyobb aránya volt elégedetlen az ország helyzetével, elsősorban a politikai osztály magatartása és a korrupció zavarja őket. A felmérés kérdései kiterjedtek arra is, milyen változásokat látnának szükségesnek a válaszadók az országban. A legtöbben az oktatást, az egészségügyi ellátást fejlesztenék, de jelentős hányad csökkentené a munkára kivetett adóterheket, szintén nem kevesen csökkentenék a közalkalmazottak számát, korszerűsítenék az állami intézményeket, és csak elenyésző hányadú válaszadó tartotta lényegesnek az állami bérek emelését. Nincs semmi véletlen a válaszok ilyen természetű megoszlásában, hiszen a megkérdezett réteg a versenyszférában érintett munkakeresőké és alkalmazottaké, ez a csoport nem profitál a kormány jelenleg gazdaságpolitika címszava alatt elkövetett ténykedéséből, hanem pont ezeknek az intézkedéseknek a számláit állja. A válaszadók földrajzi megoszlása nem derül ki az adatokból, de ez a helyzet beilleszkedik a száz éve a megalakulás folyamatában tartó új állam leendő lakói egy részének akkori jövőképébe is. A többségi nemzet erdélyi értelmisége nem volt oda s vissza örömében attól, hogy egy jól működő intézményrendszerű nyugati állam helyett egy balkáni, látszatdemokráciában működő királyságban kell azontúl élnie. Próbáltak feltételeket kikötni a regáti nemzettársaknak, akik pont annyira vették azokat figyelembe, mint kisebbségi vonatkozásban a wilsoni elveket. Az már ténynek tekinthető, hogy az első száz év nem volt elegendő egy működőképes nyugati demokráciájú jogállam felépítéséhez, és hogy a következő századnyi idő alatt erre mennyi esély van, az már rajtunk is múlik. Azokon, akik a világgá futás helyett inkább jobbá tenni próbálnánk meg ezt a jobb sorsra érdemes országot, hogy jól is érezhessük magunkat a hazánkban.