2022. augusztus 12., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 Tizenkét éve emlékeznek Nyárádszeredában Csaba királyfira, tisztelegve a főtéren álló szobránál. A május végéhez legközelebbi időpontokban tartott ünnepség idén a pünkösd miatt csúszott néhány napot.

 Vasárnap a nyárádszeredai főtéri református templomban gazdag és áldásos istentisztelet keretében tanévzáró hálaadásra, egy új, zsenge életnek az anyaszentegyházba való beoltására (a keresztség szentsége által) és a Csaba királyfira való emlékezésre került sor. Szószéki beszédében Tőkés Attila lelkipásztor arra buzdította a híveket, hogy gyermekeik szívét, a fülemüléhez hasonlóan, a születésüktől kezdve énekeljék be isten- és szülőföldszeretettel, töltsék be nemzeti öntudattal.


Tizenkét év alatt tízszer emlékeztek és koszorúztak Csaba királyfi szobránál 

Fotó: Gligor Róbert László




 A Csaba királyfira való emlékezés kapcsán az Erdélyi Magyar Szövetség helyi szervezete nevében Bíró József Attila szervező szólalt fel, az Ismerős Arcok egyik dalának hatásos sorához kapcsolva mondanivalóját: „Neked is tenned kell valamit azért, hogy magyarnak nevezhesd önmagad!” Szülőföldünkön való megmaradásunkért, magyarként, székelyként való megmaradásunkért több dolgot is tennünk kell. Ezek sorában talán nem az első helyen, de mindenképpen a legfontosabbak között van értékeink, jelképeink megőrzése, továbbadása, büszke bemutatása. Hasonló feladatra vállalkoztak tizenkét évvel ezelőtt az MPP-SZNT helyi szervezetei, amikor Csaba királyfi napját először ünnepelték meg Nyárádszeredában. Székely szimbólumaink, a zászlónk, a nap és a csillag jelképe mellett székelységünk legfőbb vezérlő csillaga Csaba királyfi alakja. Az ő kultuszának életben tartásával nemcsak nemzeti öntudatunkat erősítjük, nemcsak székely szimbólumaink számát növeljük, de az utánunk jövőknek is megtaníthatunk régi-új dolgokat őseink értéktárából. Elmondhatjuk nekik, hogy mi a különbség egy mese és egy legenda között, elmagyarázhatjuk, hogy ha azt is mondják (vagy írják), hogy egy mesebeli királyfit ünneplünk, mi tudjuk, mi a legendás vezérünk szerepe székely történelmünkben. Székely hercegünk ünnepnapját 1944-ig Magyarországon hivatalos katonai ünnepnapként tartották számon, hagyományosan minden év májusának utolsó vasárnapján ünnepelték meg – magyarázta az előadó. Ezt az ünnepet szerették volna feleleveníteni 2010-ben, és az első ünnepély apropóját a magyar Országház elnökének ajándéka, a Blaskó János szobrászművész által készített Csaba királyfi szobor adta. Kövér László ezzel az ajandékkal fejezte ki megbecsülését azért a kiállásért, amit az akkori hagymakupolás honfoglalási kísérlet ellen tanúsítottak a nyárádszeredaiak „egy hosszú, keserves, ellenszélben folytatott harc során”. Az akkori szoboravatás felemelő ünnepség keretében zajlott az Ismerős Arcok zenekar koncertjével és a házelnök megtisztelő jelenlétével. Az az esemény számít az első Csaba királyfi napnak Nyárádszeredában, azóta már tízszer megünnepelték, szinte minden évben sikerült kisebb-nagyobb rendezvényt szervezni – derült ki. Az idei ünnepség rendhagyónak számít, ugyanis több objektív ok miatt a második részét (díjátadás, sport, kultúra) augusztus végére halasztották. 

 A rendezvény már nyolc éve egyben megemlékezés is. A Csaba-napi vasárnapokat hagyományosan a temetőben kezdik, ahol néhai harcostársuk, az ünnepség ötletgazdája, néhai Csíki Sándor tanár, politikus, közíró emléke előtt tisztelegnek. „Jóleső érzéssel tölt el mindannyiunkat az a hit, hogy ha lát minket és mindazt, ami azok közül megvalósult, amikhez ő annak idején foggal-körömmel ragaszkodott, talán elégedetten dőlne hátra. Vagy valószínűleg soha nem dőlne hátra, mert mindig akadna valami tennivaló, de büszke lenne arra, hogy városunk főtere Bocskai fejedelmünk nevét viseli, a központunkban nem rondítja a kilátást hagymakupola, Szeredának magyar utcanevei vannak, és az is biztosan megelégedéssel töltené el, hogy az, amit a legfontosabbnak tartott a közéletben, a családpolitika immár anyaországunk egyik legfontosabb Kárpát-medencei nemzetstratégiája. Csaba királyfi ünnepét eddig is életben tartottuk, és ezek után is a köztudatban akarjuk tartani, helyi és nemzeti öntudatunk megtartásának és megerősítésének eszközeként” – mondta Bíró József Attila.

 A rendezvény keretében négy gyerek mutatott be rövid, alkalomhoz illő műsort, majd a templomkertben álló Csaba-szobornál az emlékezés koszorúit helyezte el a református egyházközség, a Nyárádszeredáért Egyesület, Nyárádszereda Székely Tanácsa és az EMSZ helyi szervezete.