Csaba királyfi ünnepe

Kétnapos rendezvénysorozat Nyárádszeredában

Hetedik alkalommal az elmúlt hét végén rendezték meg Nyárádszeredában Csaba királyfi ünnepét, és ezúttal, úgy tűnt, megszűntek az erdélyi magyar pártok közötti nézetkülönbségek.

Csaba királyfi ünnepét immár hetedik alkalommal szervezték meg a kisvárosban. A történet 2012-ben kezdődött, amikor Nyárádszereda egy Csaba királyfi mellszobrot kapott dr. Kövér Lászlótól, a magyar Országgyűlés házelnökétől, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház „hagymakupolás honfoglalási” kísérletével szemben. Ekkor javasolta néhai Csíki Sándor tanácsos, hogy elevenítsék fel Csaba királyfi ünnepét, amely 1944-ig hivatalos magyar katonai ünnep volt, és évente május 30-án tartották. Ezért a szeredaiak is május 30-hoz közelítik a rendezvény időpontját, idén az EP-választások miatt volt korábban. A rendezvény Csaba történelmi kultuszát próbálja fenntartani, hiszen a királyfi ugyanolyan fontos számunkra, mint a székely zászló, de nem titkolt célja a rendezvénynek a nemzettudat építése – mondta el a Népújságnak Bíró József Attila főszervező.

Az idei esemény szervezői a Nyárádszeredáért Egyesület, Nyárádszereda Székely Tanácsa, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete voltak. Szombaton délelőtt nyolc település tíz gyerekcsapata lépett pályára a II. Csíki Sándor Emlékkupa küzdelmeiben, délben Kátai Attila, az MPP országos alelnöke, Márky Dániel, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja és Tóth Sándor polgármester köszöntötték az ünneplőket. Délután a jelenlévők, de főleg az MPP tagsága találkozott Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel kötetlen beszélgetésen, amikor feltehették kérdéseiket a parlamenti munkájával, a benyújtott autonó-miastatútum helyzetével, a Beke–Szőcs-üggyel kapcsolatban, de egyéb kényes témákról is szó esett. Ezt követően gálamérkőzésen találkozott a város 1980-90-es évekbeli focicsapatának öregfiúgárdája és a helyi Csaba királyfi csapat, majd a székelyudvarhelyi Balázs Árpád tartott könyvbemutatót. A szervezők díjazták azokat a diákokat és felkészítő pedagógusaikat, akik az elmúlt tanévben országos vagy megyei versenyeken képviselték a települést, majd a színpadot birtokba vették népi gyermekjátékokkal az óvodások, a felső tagozatos diákok arról vallottak, hogy „én is jó magyar vagyok”, majd a Kis-Bekecs táncosainak produkciója váltott ki fergeteges tapsot. Este a Transilmanium és a Romer zenekarok csaptak a húrok közé.

Két nagyra emlékeztek

Vasárnap délelőtt a szeredai temetőkertben a 2015-ben elhunyt Csíki Sándor tanár, politikus, író, családszervezeti vezető, autonómiaharcos sírjánál hajtottak fejet tisztelői, majd az istentisztelet után a református templomkertben álló Csaba királyfi szobornál emlékeztek az ünneplők. Szűcs Péter, az EMI országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy „nemzetünkért végzett harcunkban” nincs megállás, pihenő, fegyverszünet, és „sebeinkre csak egyetlen gyógyír van: kemény munkával magyar szótól hangossá tenni a Kárpát-medencét”. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést mutatta be, amelynek lényege, hogy a kontinens más térségeihez hasonlóan Székelyföldet is felemelje, megszüntesse a hátrányos gazdasági megkülönböztetést, nemzetközi presztízst teremtsen számára és erősítse azt Európában.

Az ünneplőkhöz dr. Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyházügyi referense szólt Csaba királyfiról, akinek képe ott ragyogott pogány kori őseink mitikus egén, aki őrizte és védte nemzetét, és eljött, ha szükség volt rá, a nehézségek idején. Ugyanakkor arra is figyelmeztette az ünneplőket, hogy ha feladjuk Kárpát-medencei otthonunkat, nem Európa jövője, hanem Európa rabszolgái leszünk, ehelyett az itthoni lelki biztonságot, ősi örökséget, környezetet, barátokat kell választanunk, mert itt nem vagyunk idegenek. Székelyföld életében akkor lesz áttörés, ha többen vagyunk, ha lesz akinek és amire építeni, mert „a legnagyobb ellenállás a gyermekáldás”.

Megosztott díjat adtak át

A szervezők idén is kiosztották a Csaba Királyfi Díjat, amelyet évente nyújtanak át olyan személyeknek, akik székely mivoltunkért tettek és valamit „letettek az asztalra”. Idén megosztva kapta a díjat két helyi világháborús veterán, akik önkéntesen vonultak be a magyar hadseregbe 1944-ben, megvédeni hazánkat. Id. Nagy Lázár 1924-ben született a Zsil-völgyi Vulkányban, 1940-ben hazaköltöztek Nyárádandrásfalvára, 1944-ben bevonult a nyárádszentannai leventetáborba, majd gyors kiképzés után a frontra került, Szatmárnémetinél fogságba esett. A díjat fia, ifj. Nagy Lázár vette át.

Rigmányi József 1923-ban született Székelykocsárdon, de a második világháború kitörésekor szüleivel Parajdra költözött, s bár felmentették a katonai szolgálat alól, bevonult, csatlakozott az Úz völgyéből visszavonuló magyar csapatokhoz, amelyekkel Németországig jutott, itt 1945-ben amerikai fogságba került, Franciaországba szállították, 1946-ban engedték haza. Nyárádszeredából nősült, Szovátán élt, időskorában visszatért Nyárádszeredába. A díj átadásakor a mindenki „Józsi tatája” könnyek között mondott köszönetet, amiért a település nem feledkezett meg róla, és ma is büszkén vállalja székely magyar mivoltát – vallotta be a 96 éves öregúr.

A rendezvény a helyi Iszlai Gyula fényképeiből készült kiállítással zárult, a fiatalember fotóin két szenvedély tükröződik: a természetjárás és a fotózás, és már nemzetközi versenyen is szerzett első díjat.