2020. szeptember 23., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A 2018–2019-es, illetve a 2019–2020-as tanévben a Bálványos Intézet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együttműködve azzal a céllal végzett kutatást, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok politikáról alkotott képét, politikai kultúráját és politikai szocializációját.

Ennek érdekében Erdély nyolc városában végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. Ezek a városok: Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár. Azért tartották fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert ők azok a fiatalok, akik felnőtté válásuk küszöbén állnak, és például a közelgő parlamenti választásokig többségük 18. életévüket betöltve már urnához is járulhat, az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni.


Adatfelvétel és módszertan

A felmérést kérdőíves kutatással végezték, és az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára nézve reprezentatív. Az adatgyűjtés időpontja:

– Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely: 2019. április 18. – 2019. május 17. (2018/2019-es tanév);

– Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Temesvár, Csíkszereda: 2019. szeptember 16. – 2019. december 20. (2019/2020-as tanév).

Az alappopulációt a 11. és 12. osztályos magyar diákok képezték, akik tanulmányaikat elméleti, vokacionális/hivatásos típusú, technikumi vagy szakiskolai osztályban végzik. Többlépcsős, véletlenszerű mintavételt alkalmazva alapegységnek az osztályokat tekintették, és a mintába bekerült osztályok esetében a lekérdezés pillanatában minden jelen levő diák kitöltötte a kérdőívet. 121 osztályt kérdeztek le, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet.

A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgárideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.


Eredmények összegzése

Politikáról alkotott kép és informálódás:

– a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is;

– a politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. Más tevékenységeket inkább az elméleti osztályban tanulók végeznek (híreket néz: 79 százalék; beszélget politikáról: 75 százalék; olvas politikáról: 61 százalék; vitatkozik miatta: 46 százalék), legalacsonyabb arányban pedig a szakiskolások (híreket néz: 83 százalék; beszélget politikáról: 57 százalék; olvas politikáról: 41 százalék; vitatkozik miatta: 32 százalék);

– a politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. Egy 15 témát tartalmazó listán a család esetében a 8. helyet foglalja el, míg a baráti kör esetében a 13. helyet;

– ha politikával kapcsolatos kérdésük merül fel, a diákok 46 százaléka a családhoz fordul. Érdekesség, hogy míg a vokacionális, technikumi és szakiskolai osztályoknál a barátokkal és tanárokkal közel ugyanolyan arányban beszélgetnek politikával kapcsolatos kérdésekről, az elméleti osztályba járóknál a barátok szerepe kiemeltebb ezen a téren a tanárokénál;

– a megkérdezettek 37 százaléka egyetlen politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Az elméleti osztályosok több eseményt követtek (átlagosan 1,7-et), mint más típusú osztályban tanuló társaik (technikum: 1,5; vokacionális: 1,4; szakiskola: 0,8);

– leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket: a választások (a felsorolt események 38 százaléka), a kormánnyal kapcsolatos hírek (8 százalék) és egyéb, Romániában zajló események (13 százalék).

Demokráciáról alkotott kép:

– a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide;

– a gazdasági szempontok (javuló gazdasági viszonyok: 61 százalék, alacsony munkanélküliség: 58 százalék) csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik;

– a felsorolt jellemzők közül a tiszta állam (nincs korrupció: 54 százalék) került az utolsó helyre;

– a fejlettség és a demokrácia működése szempontjából is egy 14 országot tartalmazó listán az utolsó helyek egyikére sorolják Romániát: szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál;

– leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb (1-től 10-ig terjedő skálán 8,7) és egyben legdemokratikusabb (1-től 10-ig terjedő skálán 7,7) állam;

– a demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek (8,2 és 7,1) vélik, mint demokratikusnak (5,2 és 5,6). Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.

Románia aktuális helyzetének értékelése:

– Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti;

– a megkérdezettek 15 százaléka inkább egy diktatórikus politikai rendszert tartana eredményesnek Romániában, mintsem egy demokratikusat. Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. Szükséges kiemelni, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik;

– ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.

Állampolgár-ideál:

– a rend igénye körvonalazódik az ideális állampolgár tulajdonságaira vonatkozó kérdésnél is, hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül;

– megfigyelhető, hogy míg a kötelezettségekre, főleg a törvények betartására és a választásokon való részvételre inkább az elméleti osztályokba járók fektetnek hangsúlyt, addig a társadalmi-szociális szempontokat (támogassa a szegényebbeket, vegyen részt önkéntes munkában) ők tartják a legkevésbé fontosnak;

– az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.

Választói hajlandóság:

– a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon);

– a diákok jelentős többsége két „stratégia” közül választana: vagy teljesen távol maradna, és egyik esetben sem járulna urnához (39 százalék), vagy minden esetben élne szavazati jogával (32 százalék). Továbbá 13 százalék egy, 10 százalék két, 6 százalék pedig három esetben menne el szavazni;

– legtöbben az államelnök-választáson (50 százalék) vennének részt, ezt követik a helyhatósági (45 százalék), EP- (43 százalék) és parlamenti (41 százalék) választások;

– a választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak: amennyiben a családtagok előzőleg nem vettek részt a választásokon, vagy a diák nem rendelkezik ezzel az információval, kisebb eséllyel fog urnához járulni 18. életévét betöltve (24 százalék), mint akkor, ha szülei előzőleg elmentek szavazni (55 százalék).

Aktív részvétel:

– amennyiben egy őket érintő kérdést szeretnének befolyásolni, leginkább az informális környezethez fordulnának, és barátok, ismerősök támogatását kérnék egy csoportos fellépéshez (74 százalék), mintsem politikusok vagy pártok segítségéért folyamodnának (15-20 százalék);

– a diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek;

– 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken;

– 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében (a kormány javítson a diákok szociális helyzetén: 27 százalék; zárják be a levegőszennyező vegyi kombinátokat: 23 százalék; a nők megfelelő arányban legyenek képviselve a parlamentben: 12 százalék);

– a tüntetéseken részt vevő diákok 93 százalékának van olyan ismerőse, aki hasonlóképpen járt el, tehát a mintakövetés ebben az esetben is megfigyelhető;

– a petíciókba való bekapcsolódás, (nem politikai) szervezeti tagság, illetve tüntetéseken való részvétel arról árulkodik, hogy bár sok esetben a fiataloknak negatív véleményük van a politikáról, esetleg elfordulnak tőle, az őket érintő ügyekbe igyekeznek bekapcsolódni.

Interetnikus viszonyok:

– a fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék);

– a román–magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma–magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.

A Bálványos Intézet 2018-ban jött létre, és egy olyan társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely kíván lenni, amely az erdélyi magyar közösség jövője szempontjából fontos kérdésekre próbál tudományosan és közpolitikailag megalapozott válaszokat adni. Az intézet keretében zajló adatgyűjtő, felmérő, kutató- és elemző munka nyomán nyilvános kutatási jelentések, szociológiai tanulmányok, szakpolitikai elemzések, valamint a politikai döntéshozatal és civil érdekérvényesítési csoportok számára készített szakmai háttéranyagok születnek.

 A teljes jelentés megtekinthető a Bálványos Intézet honlapján: https://balvanyos.org/wpcontent/uploads/2020/09/Civil_es_politikai_szocializacio_jelentes_FIN.pdf

Illusztráció

Forrás: balvanyos.org