Cioloş: a választók voksaira számítva szavazta meg a béremeléseket a parlament
Dacian Cioloş kormányfő szerint nem a választókra, hanem a voksaikra gondolt a parlamenti többség, amikor hétfőn 15 és 25 százalék közötti közalkalmazotti béremeléseket szavazott meg alig egy hónappal a választások előtt.
A szakértői kormányt vezető, a PNL által támogatott miniszterelnök keddi sajtóértekezletén megerősítette: a kabinet alkotmányos óvást emel a fedezet nélküli béremeléseket előirányzó törvény ellen, amelyet a PNL távollétében csaknem egyhangúan szavaztak meg a PSD, a szabadelvű ALDE és az RMDSZ jelen lévő képviselői.
A kormányfő szerint ha az lett volna a parlament célja, hogy alkotmányos és alkalmazható módosításokkal egészítse ki a kormány nyáron elfogadott, bérkiigazításokról szóló sürgősségi rendeletét, akkor betartotta volna a kétkamarás parlament elvét, vagyis nem hoztak volna olyan lényegi módosításokat a képviselőházban, amelyeket a szenátus nem tárgyalt meg.
Cioloş rámutatott: a kormány nem vitatja a bérkiigazítások szükségességét, szerinte azonban éppen az ilyen „kapkodó” hozzáállás miatt mélyültek el az igazságtalanságok a közalkalmazottak bérezésében. A politikus szerint a hétfői parlamenti döntés – hatályba lépése esetén – nem az idei költségvetés számára jelenti a legnagyobb gondot, hanem hosszú távon lehetetleníti el a bérezési igazságtalanságok felszámolását, egy méltányosabb közalkalmazotti bérrács bevezetését.
A képviselőház a kormány júniusban hozott sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyeket a kormány nem irányzott elő. A hétfőn elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nőne a decemberi szinthez képest, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoznak elő már idén decembertől.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke hétfői parlamenti felszólalásában „hazugságnak” nevezte azt, hogy a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetnék a béremelések, és burkoltan meg is fenyegette a módosítások ellen érvelő munkaügyi minisztert, hogy „a rémhírterjesztést” börtönnel büntetik. A parlamenti választásokat december 11-én rendezik.
