Cintányéros cudar világ

Egy erdélyi turné keretében Marosvásárhelyre is ellátogatnak a Budapesti Operettszínház sztárjai: Oszvald Marika, Peller Károly és Dancs Annamari, akik március 24-én, hétfőn  19 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében a Cintányéros cudar világ című műsort mutatják be. Mivel az előadók többnyire a szubrett és táncos-komikus szerepkörben jeleskednek, nagyon vidám és táncbetétekben igen gazdag műsorra számíthat a közönség, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek musicalrészletek és operett-nagyáriák. A koncertre a jegyek  rekordidő alatt elkeltek, de megígérték, hogy októberben ugyanezzel a műsorral közkívánatra még visszajönnek.

A fellépőkről: OSZVALD MARIKA, a tűzrőlpattant szubrett

A Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes már apró lányként is tudta, neki a színpadon van a helye. Sosem képzelt el magának más pályát, mindig is színésznőnek készült. Ő az, aki népszerűvé tette az akrobatikus táncot az operettekben. Lassan 40 éve hányja a cigánykereket, ma is lemegy spárgába, szaltózik. A mai napig fiatal, nyugodtan énekelhet kettőst akár Peller Károllyal is, mert éveinek száma számára nem jelentenek semmit. Egyetlenegy dolog van, ami nála számít: a tehetség. 

Édesapja, Oszvald Gyula operaénekes és bonviván volt, édesanyja, Halasi Marika pedig szubrett. Szülei nem féltették Marikát a színészi pályától, nem is erőltették. Bár megtanították fúrni-faragni, és varrni is, ennek ellenére már pici lány korában operaáriákat és operettdalokat énekelgetett. Megtanulta, hisz rendszeresen ott ült a debreceni Csokonai Színház próbáin, néha  előadásain, később az Operettben. A szülei úgy gondolták, ha valóban alkalmas lesz a pályára, majd úgyis kiharcoloja magának, hogy színész lehessen. Miután elvégezte a főiskola operett-musical szakát, 1972-től napjainkig a Budapesti Operettszínház elismert tagja. Azóta eljátszotta 

az operettirodalom valamennyi szubrettszerepét. Fiatalként a mozgás mindenféle fajtáját kipróbálta: tornázott, 

sőt a toronyugrást sem hagyta ki, majd járt balettozni és megtanult  szteppelni, táncolni. 

Marika vérbeli komédiás, a szakma minden csínját-bínját ismeri. Az ötvenen túl is vonzó, rendkívül népszerű, a televíziós csatornák állandó vendége. Szeret és tud élni. Az edzőtermeket nagy ívben elkerüli, esze ágában sincs diétázni, nem zavarják a ráncok, a pluszkilók. Teljes mellszélességgel vállalja önmagát, és vallja: a kisugárzás örökifjú. Kritikusai szerint: „Bependerül ez a csodás színésznő, aki a szubrettség minden trükkjével, zamatával és irigylésre méltó energiákkal rendelkezik. Lót-fut, teli szájjal csacsog, tűzrőlpattant, groteszkül bájos. Akrobatikázik, bukfencezik – ugyanazt teszi, amit évtizedekkel ezelőtt, ám olyan bámulatos tehetséggel, hogy ezredszer látva se lehet megunni”. Nagyon várja a találkozást az itteni közönséggel, ez lesz az első igazi erdélyi turnéja.

PELLER KÁROLY, a legfiatalabb Bóni 

Sorsa igen korán megpecsételődött, amikor 12 évesen nagymamája beíratta az első színi stúdióba. Az is hamar eldőlt, hogy a színházon belül az operett áll hozzá a legközelebb, így nem  csoda, hogy hamar vezető szólista lett táncos-komikus szerepkörben, miután a Budapesti Operettszínház Zenésszínész-képző Stúdiójában végzett. Több szerepet játszott német nyelven a bécsi Volksoper vendégszólistájaként, és keresztül-kasul turnézta a fél világ zenés színpadait is. Rendkívül büszke, hogy 19 évesen a Csárdáskirálynőben minden idők legfiatalabb Bónija lehetett, ennek ellenére találkozása az operettel egy véletlennek köszönhető. Erről így mesél: 

– Először musicalstúdióba jártam, ott az egyik énektanárom operetteket is tanított nekünk – ekkor szerettem meg a műfajt. Ráadásul Medgyesi Mária volt a színészmesterség-tanárom, aki akkor az Operettben primadonna szubrettként játszott, és miatta kezdtem el a színházba járni darabokat nézni. Nagyon megtetszett nekem ez a világ. Amikor felvettek az Operett Stúdióba, egyértelmű volt, hogy a táncos-komikus vonal lesz az enyém: a magánéletben is ilyen vidám fickó vagyok, a vidámság, a tánc, az ének, ezek egyvelege passzol hozzám leginkább.

Persze azóta musicalszerepeket is játszik, de szíve csücske az operett.

– Mi hungarikumnak tartjuk az operettet, és a közönség is nagyon szereti, miközben úgy érzem, hogy a saját színházi szakmánk kicsit lenézi ezt a műfajt. Pedig büszkének kellene lennünk rá. Nagyrészt ez az előítélet onnan származik, hogy az ’50-es évek derekán egy társadalmi osztály és egy rendszer ellen irányulva nagyon túlrajzoltan játszották. Ma viszont ugyanúgy visszük színpadra, mint bármely más zenés darabot. Bár a zenés produkciók mindig kicsit elemelkednek a földtől, mégis abszolút mai a témájuk, hiszen minden operett a szerelemről szól, ami mindenkinek az életében jelen van, és mindenkit valamilyen módon megérint.

Rengeteg táncos-komikus szerepet eljátszott, de a legkedvencebbeket nehéz kiválasztania:

– Játszani igazából mindegyiket szeretem, de talán a már említett Csárdáskirálynő Bónija és a Marica grófnő Zsupánja áll hozzám a legközelebb, illetve többször játszottam most Bajor Imre betegeskedése miatt a Mágnás Miskát. Nézni leginkább A mosoly országát szeretem, mert annyira a szerelemről és a férfi–nő kapcsolatról szól, és zeneileg is nagyon gyönyörű. Az biztos, hogy az erdélyi turnénkon valamennyi kedvenc szerepemet látni, hallani fogja a közönség – fejezte be a művész.

DANCS ANNAMARI, a primadonna-szubrett

Beleszületett a zene világába, karrierje már kilencéves korában elkezdődött, hiszen a Székely Mikó Kollégium népi együttesének szólistájaként beutazta a Kárpát-medencét. Egyenesen a Titanic film híres dalával indult könnyűzenei  karrierje,  de emellett az iskolában zongorát és klasszikus éneket is tanult. Annamari a Kolozsvári Zeneakadémia operaénekes szakán szerzett diplomát, és egyre felfelé ívelő könnyűzenei pályafutása mellett – amelyet külföldi turnék,  nagylemezek, videoklipek, számtalan fellépés  és az Aranyszarvas  Fesztivál népszerűségi díja fémjelzett – párhuzamosan építette komolyzenei karrierjét is. 2010 tavaszán debütált a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban a Csárdáskirálynő és Marica grófnő operettek szubrett szerepeiben, majd ugyanaz év októberétől a Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő nagyoperettjének felújított változatában Stázi szerepére kapott meghívást. Azóta nyolc produkcióban játszott fontos szerepeket, emellett külföldi turnékon és reprezentatív gálákon is lehetőségeket kapott. Nagy kihívás volt számára, hogy a szubrett szerepkörön kívül a Miss Saigon című musical címszereplője lehetett, hogy rockoperákban is kipróbálta magát  és az Ördögölő Józsiásban  valamint a Csókos asszonyban primadonna. 

Valamennyi   karakter igazi feladat, sok munkát, megannyi elégtételt jelent számára.  – Úgy érzem, hogy minden áldozatot megért az elmúlt több mint három  év munkája – mondja Annamari. – Szerencsés vagyok, mert Erdélyből továbbra is hatalmas támogatást kapok a közönségem részéről, és érzem azt a rengeteg szeretetet is, ahogyan otthonról figyelemmel kísérik a pályámat. Örülök, hogy  nagy érdeklődés követi erdélyi turnénkat is, hiszen két  imádott kollégámmal jövök egy kivételesen fantasztikus műsorral. Ugyanakkor szeretném megmutatni nekik is szülőföldemet, akárcsak azoknak, akikkel itt még felléptem, szeretném, hogy érezzék az erdélyi közönség rajongását és  szeretetét.