Céltalanság és vízióhiány

 „Céltalanság és a vízió hiánya jellemzi ma Romániát. A vízió és az ország stratégiai terveinek hiánya a mindennapokra is rányomja bélyegét: nő a szegénység, nő az elvándorlás, és mit sem ér a gazdasági növekedés, ha ezt nem fenntartható módon fordítja vissza a gazdaságba a kormányzat, úgy, hogy új munkahelyek létesüljenek, hogy a szegénység felszámolására koncentráljon” – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor szerint lehet, hogy „sokak számára unalmas, hogy mindig azt mondjuk, számunkra is, hogy mindig ugyanazt kell mondanunk”. De száz évvel ezelőtt arról döntöttek az előttünk élő nemzedékek, hogy „meg fognak küzdeni a megmaradásunkért”. Ezért „újra és újra el kell kezdeni a harcot, nem szabad belefáradni, nem szabad abbahagyni”. A centenárium évében pedig azért kell erről beszélni, „mert hiszünk abban, hogy amit kérünk, az nem vesz el senkitől semmit, nem fosztja meg a többséget”.

Az elnök kijelentette: 2018-nak annak az esztendőnek kellene lennie, amikor néhány alapvető kérdésben a romániai társadalom párbeszédet folytat a jövőről. Ehhez azonban tisztázni kell néhány alapelvet: mit értünk jogállam alatt, a hatalmi ágak szétválasztásán, illetve mit gondolunk az alapvető szabadságjogokról. 

Románia továbbra sem rendezte a kisebbségi közösségek helyzetét

Kelemen Hunor rámutatott: Románia nem modellértékű ország a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében. Ezt támasztja alá az Európa Tanács szakértői testületének legfrissebb jelentése is. „Üdvözöljük a szakértői következtetéseket, amelyek között számtalan utalás található az RMDSZ által benyújtott árnyékjelentésre is. Románia továbbra sem rendezte a kisebbségi közösségek, a magyar emberek helyzetét: bár mintaország látszatát kelti, a tények mást mutatnak, és ez most már Európában is egyértelmű. A román külügy továbbra is hárít, és konokul figyelmen kívül hagyja a tényeket. Ezek viszont megkerülhetetlenek”.

Felhívta a figyelmet, hogy következik az 1848-as forradalom 170. évfordulója. „170 éve szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kértünk – sosem mások rovására. Ma sem elégszünk meg kevesebbel. Bár a szabadságharcot le-verték, jött a kiegyezés. Ma is kiegyezésre törekszünk a román többséggel abban, hogy március 15. mindannyiunk ünnepe lehet – ahogyan a szabadság is mindnyájunké: nyugodtan osztható, bárkinek adhatunk belőle, úgysem fogy el. A testvériségnek is csak akkor van értelme, ha az valós megértésre, a másik teljes elfogadására irányul. Az egyenlőségnek azt kell jelentenie, hogy egyenlő esélyt biztosítunk mindenkinek” – jelentette ki.

Kelemen szerint a román többséggel ki kell egyezni abban is, hogy Romániának ugyan a neve román, ám valójában több kisebbség, nemzetiség közös állama: a román többség mellett magyaroké, cigányoké, németeké. „Ha van kiegyezés, a közös célokban is könnyebb megállapodni. Mi azt szeretnénk, hogy a közösen megtervezett jövő felé irányuljon a tekintetünk” – mondta egyebek mellett az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ nem szigetelheti el magát

A szövetségi elnök szerint sok bírálat éri az RMDSZ-t a kormánypártokkal kötött megállapodás miatt. Viszont csak ezek hajlandók párbeszédre. Nem mindenben értenek egyet, nem mindenben támogatják egymást, de van párbeszéd. Az ellenzéki pártok közül csak a Mentsétek meg Romániát (USR) párttal alakult ki néhány kérdésben párbeszéd, a liberálisok teljesen átmentek ultranacionalistába, a Népi Mozgalomról pedig, mint mondta, nincs is mit beszélni.

Az RMDSZ nem szigetelheti el magát, ugyanis a 7% mellé még sok százalék szükséges, hogy át lehessen vinni egy törvénykezdeményezést. Tehát más opció nincs: vagy a PSD-ALDE, vagy senki.

Porcsalmi: az RMDSZ mi vagyunk! 

„Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés határozta meg az első olyan pontos, mérhető célt, amit sikerrel teljesített az RMDSZ.” Ahogy megígértük, elvégeztük a feladatot: 250 ezer helyett 261 ezer aláírást gyűjtöttünk össze Erdélyben. Mi több, az MSPI-nek nemcsak zászlóvivői vagyunk, hanem motorja és szervezője is Európa-szinten. Tudjuk, hogy ezt nem bízhatjuk sem a véletlenre, sem másra. Éppen ezért március 25-ig további 25 ezer aláírást fogunk összegyűjteni Erdélyben” – jelentette ki Pocsalmi Bálint ügyvezető elnök.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ csak magára számíthat, „nem végzi el a munkát senki más helyettünk. Csak az van, amit mi kitalálunk, csak az lesz meg, amit mi megcsinálunk. És a döntéseket sem mások hozzák, hanem mi”.

Fiatal kollégáinak üzente: „Ne folyton másokat figyeljünk, ne a kifogásokat keressük, hanem nézzünk szembe saját magunkkal! Ne az öregekre kenjük kudarcainkat vagy épp döntésképtelenségünket, ne hivatkozzunk állandóan a nehéz örökségre. A szövetséget ma már a mi generációnk vezeti. Az RMDSZ mi vagyunk”.