Búzaösszeöntés és hálaadás új kenyér ünnepén

*Az esemény zárásaként az úrvacsora kiszolgáltatására került sor            
Fotók: Gligor Róbert László

Bizalom, hit, gondoskodás

Tizennegyedik alkalommal szervezett búzaösszeöntő ünnepséget vasárnap a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros szervezete, partnerségben a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Platformmal, az új kenyér ünnepén, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem és Székely szívek tarisznyája adománygyűjtő programok keretében, ezúttal a marosvásárhelyi Vártemplomban.

Több százan  töltötték meg vasárnap délelőtt a marosvásárhelyi Vártemplom padjait, hiszen augusztus utolsó vasárnapja az erdélyi református gyülekezetekben az új kenyér (új búza zsengéje) ünnepe, amikor az ember hálát ad a Gondviselőnek a mindennapi kenyérért, a termésért, a munka gyümölcséért. 

Az ünnepi istentiszteleten Henter György lelkipásztor arra mutatott rá: a legnagyobb ajándék, ha másoknak szolgálhatunk, és Isten ajándéka az, hogy mennyien vannak, akik nemcsak dolgoznak, termelnek, hanem adományoznak, megosztják munkájuk eredményét másokkal is.

A hálaadó istentisztelet keretében tartotta idei búzaösszeöntő ünnepségét az RMGE Maros szervezet, partnerségben a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Platformmal. A vándorrendezvény a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem és Székely szívek tarisznyája adománygyűjtő programok keretében zajlik, célja a szolidaritás, a segítségnyújtás a rászorulóknak. Így a következő időszakra a vasárnapi rendezvényen is gyűjtést hirdettek, amelyből három intézményt szeretnének támogatni: a Bonus Pastor alapítvány magyarózdi terápiás otthonát, a Bástya egyesület vicei szórványkollégiumát és a Szent Ferenc alapítványhoz tartozó nagyteremi Isten Irgalmassága gyermekotthont.

Vetés, munka, magyar jövő

A gazdaszervezetek képviselői, valamint közéleti és politikai vezetők jelenlétében zajló búzaösszeöntő ünnepség a magyar történelmi és katonai hagyományőrzők, huszárok és a Történelmi Vitézi Rend székeinek zászlós bevonulásával kezdődött, 

„Értjük a jelent, és megfelelő hozzáállással tudjuk építeni a jövőt is” – nyomatékosította a főszervező Fazakas Miklós, az RMGE Maros szervezetének elnöke, aki egyúttal köszönetet mondott a magyar és székelyföldi társadalom legszélesebb rétegét képező gazdaközösségeknek és mindazoknak, akik „nagy vihar jöttekor is állnak a tornác küszöbére”.

Az eseményt üdvözölte Percze László, Magyarország Csíkszereda Főkonzulátusának konzulja is, aki rámutatott: amikor összeöntjük a búzát, senki sem tudja, hogy melyik szem honnan származik, de együtt sokat jelentenek, egy közös kenyeret, lélekben egy közös hazát, egy ezeréves nemzetet. Talán éppen ezért olyan erős jelképe a nemzeti összetartozásnak a Magyarok kenyere program. Amikor egy gazda félretesz egy zsák gabonát egy teljesen ismeretlen ember számára, ott már több van a búzánál: benne van az ember becsülete, az egymás iránti felelősség és a felismerés, hogy abból, amit a föld adott, annak is jusson, akinek kevesebb adatott. „Tizennégy éve hintjük el a bizalom, a szolidaritás, az egymás iránti felelősség magvait: hogy ami külön-külön kevés, az együtt elég lehet” – zárta a diplomata.

Ezen a napon, amikor több száz templomban új kenyeret, új búzazsengét ünnepelnek, a leggyakoribb szó a hála – hívta fel a figyelmet Kolcsár Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője. Hálásak kell legyünk a gazdatársadalomnak, a családapáknak és családanyáknak, amiért konokul dolgoznak, hogy kenyeret tegyenek az asztalra. A búzaösszeöntés erős jelkép: mindannyian felelősséget kell vállaljunk egymásért, csak egymásra tudunk támaszkodni – hangsúlyozta a Maros megyei politikus.

„Erdélyi magyar jövőt építhetünk” – mondta Kali István, az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei elnöke, aki szerint a Mindenható mellett a gazdáknak kell köszönetet mondjunk felbecsülhetetlen munkájukért, amiért új kenyér kerül az asztalra, hiszen vetnek, mert hisznek a földben, és abban, hogy lesz holnap. „Hála és megbecsülés mindazoknak, akik a földet szolgálják, hogy mi kenyeret ehessünk” – emelte ki a felszólaló.

Búza, kenyér és úrvacsora

Ezt követően sor került az ünnepélyes búzaösszeöntésre, amelynek során 63 zsákocskából (34 gazdakör és gazdaközösség, 32 intézmény és civil szervezet, öt vállalkozás és két politikai szervezet képviselői révén) került jelképesen egy kevés búza a cseberbe. Az összetartozás búzájának idei termelője a mezőbándi dr. György Sándor, az összetartozás kenyeréhez sót a korondi gazdák, kovászt az RMGE Maros szervezete, vizet a Donka-forrásból a holtmarosiak tettek az összeöntött gabona tetejére. Az ünnepségre az óriáskenyeret és az összeöntőknek szétosztott ajándék cipót az egrestői Eldi Pékség sütötte, ehhez a gyulakutai Frunza Malom biztosította a lisztet. Az összeöntött gabonát a három történelmi felekezet lelkészei áldották meg: Bakó Béla Pál atya, Nagy László és Bukovinszky Csáki Tünde lelkipásztorok.

A rendezvényt kulturális programok színesítették, a Bakos Attila vezette Holtmarosi Dalkör népi zsoltárai mellett kétszer is hallhatták a jelenlevők a 25 Hargita és Maros megyei településről érkező 150 énekest és hangszerest megszólaltató Székelyföldi Napkorona Népzenekört, a magyarandrásfalvi dr. Fodor Béla etnomuzikológus vezette együttes udvarhely- és marosszéki, valamint nyárádmenti autentikus népdalokat és népi zsoltárokat szólaltatott meg.

Az ünnepség úrvacsoraosztással zárult, amelyhez a szent jegyeket a szervezők adományozták az úrasztalára, a csibai Kádár Ilona (kenyér) és a kelementelki Orbán család (bor) felajánlásából. A rendezvény a Vásárhelyi Forgatag keretében a Borudvarban folytatódott.