Büntetik a jól teljesítő önkormányzatokat?

Idéntől megváltozott a költségvetési gyakorlat, a kormány elsősorban a kis jövedelmű településeket támogatja és ezzel hátrányos helyzetbe hozza a gazdasági szempontból jól teljesítő önkormányzatokat.

Fotó: archív

Az idei költségvetési törvény értelmében, szemben az előző évek gyakorlatával, a megyei tanácsok nem osztanak le pénzt a helyi önkormányzatoknak. Idéntől a kormány osztja le, azonban nem veszi figyelembe a helyi realitásokat. Valamilyen oknál fogva a kisebb, kevés bevétellel rendelkező települések nagyobb összegeket kapnak, a jól teljesítő, az államkasszába is több pénzt juttató települések keveset vagy semmit. Ez a helyzet Szováta esetében is, amelynek önkormányzata az idén nulla lejt kap.

Péter Ferenc polgármesterrel, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökével, a Városok Országos Szövetségének vezetőségi tagjával beszélgettünk.

– Mennyire veti vissza az önkormányzatok lehetőségeit ez az új szabályzó?

– A törvény bizonyos jövedelemhatárokat szab meg, és ha azokat nem érik el a települések, a kabinet kormánypénzből kiegészíti. Amikor megjelent a tervezet ezekről a határokról, azt mondtuk, nincs semmi gond, viszont akkor még nem arról volt szó, hogy ezek a kiegészítések gyakorlatilag abból az összegből származnak, amelyet addig a megyei önkormányzatok, a megyei stratégia és a megyei prioritási sorrend szerint osztottak szét.

Pad alatt hozták meg ezt a döntést

A törvény értelmében a kormány egy ilyen fontos döntést nem hozhatott volna meg, csak miután egyeztetett a Községek Országos Önkormányzati Testületével, a városok, megyei jogú városok, illetve a megyék országos önkormányzati testületeivel. Viszont, úgymond, pad alatt hozták meg ezt a döntést, egyetlen szervezettel sem egyeztettek, senkinek nem volt kiküldve ez a határozattervezet. Meghozták a határozatot, szétosztották a pénzeket.

Utólag számítva, rettenetesen rossz ez az egész képlet: ugyanabba a cseberbe tették az összes ugyanolyan típusú önkormányzatot. Holott azok között óriási különbségek vannak. Maros megyében például Székelyvéckének 700 lakosa van, és község, Marosszentgyörgy községnek pedig tízezer lakosa van. Ugyanúgy: Nyárádszeredának vagy Erdőszentgyörgynek ötezer lakosa van mint város, Szovátának tízezer, Maros-ludasnak 16 ezer. A municípiumok esetében sem mindegy, hogy hány lakosuk van. Megyeszinten sem, hogy kétszázezer vagy hatszázezer lakosa van egy-egy megyének. Itt kerültünk hátrányba. A kormány által kiszabott határok a saját jövedelmekről szólnak. De az a település, amelynek csak ötszáz-hatszáz lakosa van, természetes, hogy kevesebbet termel, mint az, ahol a lakosság száma eléri a tízezret. Maros megyében harminc, a Városok Országos Szövetségének adatai szerint a városok szintjén 80 olyan város van, amely nem kapott egy árva vasat sem, ami olyan hátrányos helyzetet teremtett, hogy pillanatnyilag nagyon sok település hamarosan csődhelyzetbe kerülhet.

– Amely azelőtt jól működött?

– Amelyik azelőtt jól működött. Azok a települések minden évben számítottak ezekre az összegekre, mert minden évben így működött: a megyei testület eldöntött egy prioritási sorrendet, és annak függvényében osztotta szét ezeket az összegeket. Volt egy kulcsszám, amivel a települések kaptak egy fix összeget, és annak arányában, hogy az illető településnek milyen feladatokat kell megoldania, pluszösszegeket kapott.

– Azok a régióközpontok – mint például Szováta –, ahol rengeteg olyan feladatot kell elvégezni, ami nemcsak Szovátának fontos, hanem a környező településeknek és az egész térségnek is, nem kap semmit, és az a település, amelynek semmilyen feladata nincs, hatalmas összegekhez jut.

– Minden településen óriási gondok vannak. Tehát nem az a gond, hogy ők kapnak, hanem az, hogy nagyon sok olyan településtől, amely egy régióban fontos szerepet tölt be, olyan összegeket vontak meg, amelyek nélkül megkérdőjeleződik a léte. Tudok olyan településről, ahol az év második felében feltevődik a kérdés: csődhelyzet vagy nem csődhelyzet?

Azzal a javaslattal jöttünk, hogy végezzenek egy felmérést a közigazgatási minisztériumon keresztül, nézzék meg, kinek mennyi a feladata, mert nem mindegy, hogy egy településen van-e kórház vagy nincs, van-e tűzoltóság vagy nincs, iskolarendszer, mekkora az úthálózat. Rengeteg olyan tényező van, amit kötelező módon figyelembe kellene venni. Nem mindegy az sem, hogy például egy község egyetlen, vagy tíz településből áll. Ugyanígy van a városok esetében. Az sem mindegy, hogy húsz kilométer vagy száz kilométer saját úthálózata van.

A turisztikai települések még hátrányosabb helyzetbe kerültek

A kormány képlete által mi mint turisztikai település óriási hátrányba kerültünk, mert Szováta tízezer lakosú, de szezonban szinte megduplázódik a létszám, így a közterület-fenntartás, takarítás, közvilágítás, utak karban- és tisztán tartása mind pluszköltséget jelent. Ezt a tényezőt nem vették számításba. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy egy hegyvidéki településnek hány kilométer úthálózata van, vagy hány van egy síkvidéki településnek.

– Szovátának hány kilométer úthálózata van?

– Szinte 100 kilométer, az erdei utakkal együtt.

– Azt mondta, hogy veszélybe kerülhet az eddig jól menő önkormányzatoknak a léte. De voltak európai uniós pályázataik, azoknak a levezérlése, véglegesítése is veszélybe kerülhet.

– Természetesen. Sok önkormányzat ahhoz, hogy az önrészt biztosítani tudja, hiteleket vett fel. A hiteleket vissza kell fizetni kamatostól. Tehát itt olyan problémák alakulhatnak ki – ha nem igazítják ki –, hogy a településnek a létét kérdőjelezik meg. Úgy látom, hogy pontosan azok a települések kerültek hátrányos helyzetbe, amelyek nagyon sokat termeltek – hangsúlyozom, nemcsak a saját kasszájukba termeltek, hanem az államkasszába is. Ha most nem kapnak semmit vagy csupán parányi összeget, azt jelenti, hogy akik termelnek, azok létét kérdőjelezik meg, húzzák vissza. Egyetértek, hogy azokat a településeket, amelyeknek nincsenek lehetőségeik, támogatni kell, de nem szabad megölni azt, aki termel. Ahogy mondani szokás, mindig azt a lovat ütik, amelyik húz, mert amelyik nem húz, azt hiába ütik, de azt a lovat, amelyik jól húz, nem hagyod élelem és víz nélkül, mert elpusztul, és utána nem lesz aki húzza a szekeret. S most pontosan azokat a megyéket és településeket próbálják megbénítani, amelyek termeltek és jól működtek.

Maros megye is jóval kevesebbet kap ebben az évben, mint a tavaly. A nagy, főleg erdélyi megyék, Brassó, Szeben, Maros, Kolozs, Arad, Temes, Bihar, mind nagyon rosszul jártak ezzel az új rendszerrel, bár jobban működnek, mint a kis megyék. Újra hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy a gyengén teljesítő megyéket nem kell segíteni, viszont megbénítani a jól teljesítőket nem szabad.

– Mi lehetne a megoldás? Az önkormányzatok szempontjából milyen költségvetési rendszer lenne előnyös?

– Mi nagyon rég harcolunk, hogy a pénzügyminisztérium által alkalmazott képleteket megváltoztassuk. Több mint tíz éve benne vagyok az országos önkormányzati testületben, a városok országos önkormányzatai vezetőségében, és ott is többször megfogalmaztam azt a véleményemet, hogy felmérést kellene készíteni az összes önkormányzatról, hogy milyen feladatokat kell kötelező módon ellátnia, és annak alapján kellene ezeket a szorzókat behelyettesíteni a képletbe. Mert, amint a fentiekben is mondtam, nem mindegy a települések mérete, mekkora az infrastruktúrája, mekkora az intézményrendszere, hány iskolája van, van-e kórháza, tűzoltósága, van-e rohammentő-szolgálata. Ezeket mind figyelembe kellene venni, és ki kellene számítani, hogy mennyi egy település létminimuma.

A turisztikai települések országos szervezetével azt is tárgyaltuk, és többször beadtunk egy módosító javaslatot, de soha nem találtunk meghallgatásra, hogy azok a turisztikai települések, ahol elég nagyszámú turistát képesek fogadni, a lakosság számát egy bizonyos szorzóval próbálják behelyettesíteni, mivel a település lakóinak a száma idényben megduplázódik. Vagy ahol gyógyturizmus van, mint Szováta esetében is, ahol egész évben sok a turista, egész évben azt a teljes infrastruktúrát kell karbantartani. Méltánytalan, hogy csak az állandó lakosságot veszik alapul. Mert más településekkel szemben hátrányos helyzetbe hoz, oda vezet, hogy megbéníthatja a turizmust. Ha megpróbálnak megbénítani egy ilyen fontos ágazatot, az azt jelenti, hogy vagy nem értenek hozzá, vagy valamit nem akarnak megtenni rosszindulatból. Sajnos, mindig politikai választ kapok a kormányoktól, hogy ez a képlet annyira érzékeny, hogy nem mernek hozzáfogni a módosításához, mert vitákat generálna, ami senkinek sem lenne jó. De szerintem ha nem módosítják hamarosan ezt a képletet, nem egészítik ki azokkal, amit az előbb felsoroltam, ellehetetlenítenek, és egyszerűen nem lesz előrehaladás. Nem beszélve arról, hogy a kisvárosok amúgy is hátrányos helyzetben vannak a pályázati lehetőségek tekintetében. Remélem, , tudunk annyi nyomást gyakorolni a kormányra, hogy előbb-utóbb elfogadják a képletváltoztatási javaslatunkat.