Valahogy nem meglepő a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot, illetve veszélyhelyzet idején lebonyolított egészségügyi beszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság jelentése, amely szerint a világjárvány idején (a 2020. január 16. és 2022. március 9. közötti időszakban) bűncselekménygyanús közbeszerzéseket hajtottak végre, és alapos a gyanú, hogy az államnak jelentős károkat okozó más súlyos törvénysértések is történtek. Még ha szociáldemokrata párti képviselő is vezette a 2021 végén megalakított testületet, amely a liberális kormány vezette időszakban vizsgálta a közbeszerzéseket, kevéssé hihető, hogy politikai szempontok is beszűrődjenek a jelentésbe. Ami jó, és el is várható, hogy a folyamatosan elrendelt (néha úgy éreztük, hogy túlerőltetett) veszélyhelyzetek után a vizsgálóbizottság vezetője, Rodica Paraschiv kéri a vizsgált időszakban lefolytatott egészségügyi közbeszerzésekkel kapcsolatos összes dokumentum titkosságának feloldását a közpénzek elköltésének átláthatósága érdekében. Ami nem valószínű, hogy megtörténik, hiszen a vakcinagyártókkal kötött szerződéseknek titoktartási záradékaik vannak.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot, majd folyton meghosszabbított veszélyhelyzet idején, főként a járvány elején szükség volt a közbeszerzéseket szabályozó rugalmas jogi keretre, hiszen a közbeszerzési eljárások bonyolultsága, időigényessége ellehetetlenítette volna az egészségügyi intézmények számára a szükséges orvosi eszközök, egészségügyi fogyóanyagok, fertőtlenítőszerek gyors beszerzését. Ha a járvány előtt a kisebb termékbeszállítók egy része kiszorult a licitekről, versenyképtelen lévén a nagy cégekkel szemben, a veszélyhelyzet ezen nagyot fordított: nem tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. Az állami intézmények gyorsan reagáltak, de még így is gyakran fennakadást okozott, hogy olyan beszállító kapott közvetlen megbízást, amelynek nem volt kapacitása a kért mennyiség kiszállítására, nem megfelelő minőségű, esetleg túlárazott termékeket szállított. 2020-ban például a közbeszerzések 40 százalékát előzetes meghirdetés nélkül bonyolították le, 35 milliárd euró értékben, ami 2019-hez képest 30 százalékos növekedés.
A pandémia idején lefolytatott direkt közbeszerzési eljárások korrupciós kockázatának növekedésére egyébként egy EU által finanszírozott hatástanulmány is rávilágít, hangsúlyozva, hogy a kockázatot a laza ellenőrzés is növelte. A preventív kontrollt segítő módszerekbe – az átláthatóságot segítő digitalizáció, az informatikai platformok összekapcsolása – nem sokat fektetett Románia. A hatástanulmány készítői, akárcsak a vizsgálóbizottság, információzárlatra panaszkodnak, például a megkérdezett 101 kórház közül 30 válaszolt a megkeresésre.
A koronavírus elleni vakcinák megvásárlása is egyike a korrupciógyanús közbeszerzéseknek. Románia az oltóanyag felét sem használta fel, ami csaknem 300 millió eurónyi kárt okozott a költségvetésnek – állapította meg a különbizottság. Jelenleg még mindig 3,2 millió dózis vakcina van készleten, csaknem 9,5 milliót meg kellett semmisíteni a lejárt szavatossági idő miatt, 5,6 millió dózis vakcinát 59 millió euróért értékesítettek újra. Az oltóanyagbotrányok mellett az egészségügyi védőfelszerelések miatt is gond van, a forgalmazó, állami tulajdonú Unifarm ellen legalább száz bűnvádi eljárás indult.
A jelentést 15 napon belül meg kell vitatnia a plénumnak. Talán idővel kiderül, ki és mennyit profitált a világjárványból, milyen offshore számlákra kerültek a pénzek. Na, ez lenne az igazán meglepő…
