A bűncselekmények után maradt károk megtérítése
Sokszor előfordul, hogy egy bűncselekménynek nem csak a társadalomra nézve veszélyes, azaz büntető jogi következményei vannak, hanem anyagi vagy erkölcsi károkat is kelt a sértett személyekre nézve.
Sokszor előfordul, hogy egy bűncselekménynek nem csak a társadalomra nézve veszélyes, azaz büntető jogi következményei vannak, hanem anyagi vagy erkölcsi károkat is kelt a sértett személyekre nézve. Ilyen szituációkban nem csak a büntető törvényi előírásokat, hanem a polgári jellegűeket is megszegi a tettes.
Ezekben az esetekben a károsult személynek lehetőségében áll polgárjogi keresetet indítani a keletkezett károk helyrehozása érdekében.
Ez a kereset olyan jogi eszköz, mely segítségével a megkárosított személy polgárjogi úton felelősségre vonhatja a vádlottat vagy azt a személyt, aki esetleg a vádlottért felel. Előfordulhat az is, hogy a vádlottat, bizonyos okokból nem lehet felelősségre vonni tetteiért, ilyenkor azok a személyek fogják a kárt megtéríteni, akik a törvény szerint felelősek a vádlott tetteiért (például a szülők a kiskorú gyerekekért, illetve a gyám a bírósági tilalom alá helyezett személyért).
A megkárosított személynek két lehetősége van az általa elszenvedett károk megtérítésére:
– polgári indítvány fogalmazása a büntetőperen belül vagy
– polgárjogi kereset indítása a büntetőpertől függetlenül (párhuzamosan vagy utólag).
A büntetőperen belül a károsított áldozat polgári igény bejelentésével tudja a polgári jellegű követelményeit megvalósítani. Ezt a bejelentést a károsított személy a bűnügyi nyomozás alatt mindvégig és a büntetőper alatt, az eljárásindító irat felolvasásáig teheti meg.
Az elszenvedett károk megtérítése a polgárjogi előírások szerint történhet, a következő változatokban:
– természetben, a javak visszaszolgáltatásával, a bűncselekmény elkövetése előtti helyzet visszaállításával, az iratok teljes vagy részleges megsemmisítésével stb.
– pénzbeli kártérítés kifizetésével, mindazokban az esetekben, amikor nem lehetséges a természetbeli helyreállítás.
Ugyanakkor további anyagi kártérítés fizetésére kötelezhető a vádlott a károsult személy részére a javaktól való megfosztás idejére is (például amikor egy autólopásról van szó).
A büntetőperen belül a polgári és a bűnügyi kereset egyesítve vannak, mivelhogy mindkettőnek egy és ugyanaz a cselekedet az eredetük, a bűncselekmény, amelyet ugyanakkor, ugyanaz a személy követett el. És ahhoz, hogy egy egységes határozat születhessen, a polgári és a büntetőjogi felelősségre vonás ugyanazon a peren belül folyik. Kivételes esetben a polgárjogi oldala az eljárásnak a bűnügyi pertől leválasztható.
Ahhoz, hogy a polgári keresetet ilyen módon lehessen indítványozni, a következő feltételek kell legyenek teljesítve:
1. a bűncselekmény elkövetése következtében anyagi vagy erkölcsi károk szülessenek,
2. a bűncselekmény és a kár között okozati összefüggés legyen, aminek hiányában nem lehet felelősségre vonni egy tettest sem,
3. a kár biztos legyen, ami azt jelenti, hogy bizonyosság legyen annak nem csak a létéről, hanem a felmérhetőségéről is,
4. a kár ne legyen már teljes egészében megjavítva,
5. létezzen a kártérítés iránti szándék megnyilvánulása a károsult személy részéről, ami, ahogy már említettük, gyakorlatilag a polgári igény bejelentése.
Azonban még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a kártérítést a büntetőpertől függetlenül is lehet kérvényezni a polgári kereset útján. Ugyanakkor erről a jogról le is lehet mondani a bűnügyi nyomozás alatt és a büntetőper alatt mindvégig, például olyan szituációkban, amikor a kár olyannyira jelentéktelen, hogy a károsított áldozat nem akarja ebből a szempontból felelősségre vonni a tettest.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
