Az előző részben a büntetésvégrehajtás elhalasztásáról beszéltünk,
ennek a büntetőjogi intézménynek a rendelkezéseit majdnem teljes egészében, szóról szóra alkalmazzák a büntetésvégrehajtás esetén is.
Igazi újdonság viszont a román büntetőjogban egy másik jogi intézmény meghonosítása, amely megnevezésben hasonlít az előzőekben tárgyaltakra, attól azonban alapvetően különbözik, ugyanis nem a már kiszabott és jogerősen megállapított büntetés végrehajtásának elhalasztására vonatkozik valamilyen törvényes objektív okból (például gyógykezelés szükségessége), hanem büntetőpolitikai megfontolásból történik, és az ítélet mértékét és végrehajtási módját megalapozó szubjektív, illetve objekítv körülmények következménye, a büntetés végrehajtásának módja. Ez az intézmény a német, valamint a francia büntetőjogban is ismert és szabályozott.
A büntetés alkalmazásának elhalasztása abból áll, hogy a pénzbírság vagy két évnél kisebb mértékű börtönbüntetés kiszabása esetén nem hajtják végre azonnal a büntetést, hanem elhalasztják egy meghatározott időszakra, amennyiben az elítélt bűncselekmény előtti és utáni magaviselete, illetve személyes helyzete nem teszi szükségessé az azonnali alkalmazást, viszont az elítélt magaviseletét szükséges két évig megfigyelni.
Amennyiben a megfigyelési időszak lejárt, az elítélten nem hajtják végre a büntetést, ennek értelmében a mellékbüntetések hatása sem érvényesül, vagyis nem érvényesülnek az eltiltások, jogvesztések sem. Viszont a biztonsági intézkedéseket (pl. kényszergyógykezelés), valamint a polgári anyagi kártérítéseket végre kell hajtani. A megfigyelési időszak leteltével a büntetés alkalmazásának elhalasztása csak akkor lesz érvényes, ha az elítélt teljes mértékben teljesíti a számára előírt kártérítési kötelezettségeket is, legkésőbb a megfigyelési időszak lejárta előtt három hónappal. Amennyiben a polgári kártérítési kötelezettségeket az elítélt nem teljesítette, a törvény rendelkezései szerint kötelező az alkalmazás elhalasztásának visszavonása és a büntetés-végrehajtás elrendelése, kivéve ha az elítélt bebizonyítja, hogy objektívan nem volt lehetősége a kötelezettségek teljesítésére.
Az intézmény alkalmazásának a következő feltételei vannak: a kiszabott büntetés – akár több bűncselekmény összevonása után – nem több mint két év börtönbüntetés vagy pénzbüntetés, az elítéltet előzőleg nem ítélték el börtönbüntetésre, vagy ha igen, akkor ezek rehabilitálódtak, dezinkriminálódtak, vagy ezekért az elítélt amnesztiában részesült, az elítélt kinyilvánította azon szándékát, hogy ellenszolgáltatás nélkül közösségi munkát végez. Ugyanakkor szükséges követelmény, hogy az elítélt személyének és személyiségének alapján, figyelembe véve a bűncselekmény előtti magatartását, a bűncselekmény következményeinek elhárításában vagy mérséklésében elkövetett erőfeszítéseit, figyelembe véve az átnevelési és jobbulási lehetőségeket, a bíróság úgy ítélje meg, hogy a büntetés azonnali végrehajtása nem szükséges, viszont az elítéltet kétévi megfigyelés alá kell helyezni.
Semmiképpen sem lehet elrendelni ezt a kedvezményes végrehajtási formát abban az esetben, ha az illető bűncselekmény törvény által meghatározott minimális büntetési tétele több mint hét év, amennyiben az elíltélt kivonta magát a nyomozás vagy a bírósági eljárás alól, vagy megpróbálta ellehetetleníteni az igazság kiderítését vagy a tettes, tettesek felelősségrevonását. A halasztási ítéletben kötelező módon indokolni kell a halasztás okát, illetve fel kell hívni az elítélt figyelmét a jövőbeni magatartására, valamint azokra a következményekre, amelyeket az új bűncselekmények elkövetése – vagy a számára előírt megfigyelési kötelezettségek – vagy más kötelezettségek be nem tartása eredményezne.
A megfigyelési időszak ebben az esetben fix, mértéke két év, és a büntetés elhalasztását elrendelő bírói ítélet jogerőre emelkedésétől számítják. A megfigyelési időszak alatt az elítéltnek kötelessége tiszteletben tartani a megfigyelési kötelezettségeket, valamint teljesíteni a számára elrendelt kötelezettségeket. A következő megfigyelési kötelezettségeknek kell eleget tegyen az elítélt a megfigyelési időszak alatt: a megfigyelési referensnél való rendszeres megjelenés a referens által meghatározott időközönként, a próbaidőszakra elrendelt megfigyelési referens ellenőrző látogatásainak fogadása, a lakcímváltoztatás bejelentése, az öt napnál hosszabb utazások és a visszatérés dátumának bejelentése, a munkahely-változtatás bejelentése, azon információk és dokumentumok közlése, amelyek lehetővé teszik megélhetési forrásainak ellenőrzését.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
