Az előző részben a bírósági büntetőjogi ítéletek
következményeit megszüntető intézményről, a rehabilitációról beszéltünk. Ennek a büntetőjogi intézménynek az alkalmazására értelemszerűen csak a büntetés végrehajtása/letöltése után kerül sor, jelen cikkünkben viszont visszaugrunk egy köztes időszakra, a büntetés jogerőre emelkedése, illetve annak letöltése közötti periódusra, ugyanis erre vonatkozóan a törvény két olyan intézményt szabályoz, amely módosíthatja a büntetés végrehajtását. A büntetés-végrehajtás elhalasztásáról, valamint annak félbeszakításáról van szó (amânarea/ întreruperea executării pedepsei).
A büntetés végrehajtását a következő esetekben lehet elhalasztani: amikor orvosszakértői vélemény által megállapításra kerül az, hogy az elítélt olyan betegségben szenved, amelyet nem lehet a börtönkórházi rendszerben kezelni, illetve a betegség természete miatt a gyógykezelés alatti állandó őrizet lehetetlenné teszi az Egészségügyi Minisztérium által működtetett rendszerben való kezelést, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az elítélt szabadon engedése nem jelent veszélyt a közrendre. Ebben az esetben a halasztást meghatározott időre rendelheti el a bíróság. Ebből az okból nem lehet elrendelni a halasztást, amennyiben az elítélt saját maga okozta a betegséget a kezelés, a sebészi beavatkozás visszautasításával, saját maga ellen elkövetett agresszióval vagy más káros tevékenységgel (például öncsonkítás), illetve abban az esetben, amikor nem hajlandó alávetni magát az orvosszakértői vizsgálatnak.
Elhalasztható a büntetés végrehajtása akkor is, amikor az elítélt nő terhes vagy egyévesnél fiatalabb gyereke van. Ebben az esetben a halasztást az állapot megszűnéséig mondhatja ki a bíróság.
A büntetés végrehajtásának elhalasztását célzó kérést az ügyész vagy maga az elítélt terjesztheti elő, és ezek a személyek ugyanakkor vissza is vonhatják azt. Amennyiben a bíróság a kérést jóváhagyja, ezt a kimondás pillanatától alkalmazni kell. Ebben az esetben, ha az elítélt nevére egy új büntetés-végrehajtási parancsot adnak ki egy másik ügyben (pl. időközben egy másik ügyben is jogerősen elítélték), azt nem lehet végrehajtani egészen addig, ameddig a büntetésvégrehajtás elhalasztása le nem jár vagy meg nem szűnik. A büntetés-végrehajtási kérésben hozott bírói döntést annak kiközlésétől számított három napon belül lehet megtámadni a fellebbezési, felsőbb bírói szervnél.
Amennyiben a kérést a bíróság jóváhagyta, az elítélt köteles a következő kötelezettségek betartására: a bíróság által megadott területi határok átlépésének tilalma, a bíróság által kijelölt rendőrségi megfigyelési szervvel való kapcsolatfelvétel a megfigyelési mód meghatározása érdekében, valamint megjelenés a bíróság előtt, amennyiben ebből a célból a bíróság beidézi. Ugyanakkor az elítéltnek szigorúan tilos mindenfajta fegyver viselése és használata. Amennyiben gyógykezelés céljából történt a büntetés-végrehajtás elhalasztása, az elítélt köteles azonnal megjelenni annál az orvosi intézménynél, amelynél gyógykezelését fogja megkezdeni, illetve amennyiben gyermeknevelés céljából történt a büntetés elhalasztása, köteles megkezdeni az egy évnél fiatalabb kiskorú nevelését és ellátását. Ugyanakkor ezek mellett a kötelezettségek mellett a bíróság a következő kötelezettségek betartását is elrendelheti: bizonyos helységekben, megmoz- dulásokon, nyilvános gyűléseken való megjelenéstől való eltiltása, a sértett féllel, annak családtagjaival, a tettestársakkal vagy más, a bíróság által megjelölt személyekkel való kapcsolattartás- vagy azok megközelítésének tilalma. A harmadik, esetlegesen elrendelhető tiltás a gépjárművek vagy meghatározott gépjárművek vezetésének tilalma.
A gyógykezelés esetére benyújtott kérvényhez csatolni kell a hivatkozott orvosi iratokat, amelyek alapján a bíróság elrendeli a bírósági orvosszakértői vélemény elkészítését. A büntetés-végrehajtási kérést a bíróság az ítélethozatal napján elküldi az illetékes belügyminisztériumi szerveknek az ítéletben előírt kötelezettségek betartatása céljából, így például az országos lakcímnyilvántartó hivatal dolgozói vissza kell utasítsák az elítélt személy útlevél-kibocsátási kérelmét, illetve időlegesen bevonják azt.
A megfigyeléssel megbízott szerv havonta jelentést kell készítsen arról, hogy az elítélt milyen módon teljesíti a számára előírt kötelezettségeket, amennyiben pedig azt észleli, hogy az elítélt nem teljesíti ezeket, azonnal értesíti a bíróságot. Abban az esetben, amikor az elítélt rosszhiszeműen nem teljesíti a számára előírt kötelezettségeket, a bíróság visszavonja a büntetés-végrehajtás elhalasztását, és elrendeli a büntetés azonnal végrehajtását/letöltését.
A halasztás megszűnésekor vagy határidejének lejártakor is köteles elrendelni a bíróság a büntetés végrehajtását, illetve amennyiben a halasztás nem meghatározott időre szól, köteles periodikusan ellenőrizni, hogy a halasztást kiváltó okok fennállnak-e még.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
