Büntetőjog (VI.)

A gyakorlatban megtörténhet, hogy valakit büntetőjogilag elítélnek, viszont valamilyen okból a büntetést nem lehet végrehajtani az illető személyen. Ebben az esetben, ha elég hosszú idő telik el a büntetés jogerős kiszabásától, a végrehajtása elévül, és azt már nem lehet végrehajtani. Tehát a büntetőjogi felelősség elévülésével szemben ebben a helyzetben a büntetőjogi felelősséget „időben” megállapították, viszont az ennek alapján kiszabott büntetést nem sikerült az elévülési idő alatt végrehajtani. Léteznek viszont olyan bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el. Ezek a következők: tömeggyilkosság, emberiesség elleni vagy háborús bűnök, szándékos emberölés vagy a szándékos és halált okozó bűncselekmények. A büntetés-végrehajtás elévülési időintervallumai a következők: 20 év, ha a kiszabott büntetés életfogytiglani fegyház vagy több mint 15 év, illetve 5 év alatt évül el a büntetés-végrehajtás, amelyhez hozzáadódik a kiszabott büntetés mértékének fele, de nem több mint 15 év, amennyiben más fegyházbüntetésekről beszélünk. Amennyiben büntetőjogi pénzbírságról van szó, az elévülés 3 év. Ezeket az elévülési időket attól a pillanattól számítják, amikor az ítélet jogerős (románul: „a rămas definitivă”) maradt. Abban az esetben, ha a büntetés-végrehajtás el volt halasztva vagy fel volt függesztve, és ezeket a „kedvezményes” büntetés-végrehajtási formákat visszavonják, a fentebb részletezett elévülési időket a visszavonási határozat jogerőre emelkedésétől számítják. Ha az illető elítéltet feltételesen helyezték szabadlábra, és visszavonják a feltételes szabadlábra helyezést, az elévülés a visszavonási határozat jogerőre emelkedésétől számítódik, mértékét pedig a hátralevő, még le nem töltött büntetés mértéke szerint számolják ki. Ha a kiszabott pénzbüntetést börtön-

büntetéssel helyettesítik, az elévülési időt a helyettesítő döntés jogerőre emelkedésétől számítják, mértéke pedig függ a kiszabott börtönbüntetéstől. A mellékbüntetések és a biztonsági intézkedések végrehajtása nem évül el. Az elévülési idő folyását a büntetés végrehajtásának megkezdése félbeszakítja. Abban az esetben, ha a megkezdett büntetés-végrehajtás után az elítélt megszökik, ez újból félbeszakítja a végrehajtást, és egy új elévülés kezd folyni. A büntetés-végrehajtás elévülését egy új bűncselekmény elkövetése is félbeszakítja. A pénzbüntetés közérdekű munkával való helyettesítésekor a pénzbüntetés behajtásának elévülése félbeszakad. Amennyiben a nyomozás vagy a bírói eljárás felfüggesztődik, a büntetés-végrehajtás elévülési ideje sem folyik.

Visszatérve a büntetőjogi felelősség megállapításához, meg kell említeni más eseteket is, amelyek tárgytalanná teszik a büntetőjogi felelősség megállapítását. Többek között ilyen az előzetes panasz vagy más szóval a magánvád hiánya (lipsa plângerii prealabile). Itt el kell mondani, hogy léteznek olyan bűncselekmények, amelyek nem hivatalból üldözendőek, hanem ahhoz, hogy a büntetőeljárás elinduljon, a sértett fél magánindítványa, magánvádja, panasza szükséges. Ilyenek általában az enyhébb fokú erőszakos bűncselekmények vagy az intimitással összefüggőek, amikor a sértett személy belátására van bízva, hogy kívánja-e a tettes büntetőjogi felelősségének megállapítását. Magánvád hiányában a bűnös személy büntetőjogi felelősségét nem lehet megállapítani. Abban az esetben viszont, ha a magánvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése során több sértett fél van, egyikük panasza alapján a tettes büntetőjogi felelőssége megállapítható, ehhez nem szükséges mindegyik sértett fél panasza. Ugyanakkor, ha több tettes vett részt a bűncselekmény elkövetésében, elég csak egyikükkel szemben magánváddal élni, annak alapján mindegyik tettes büntetőjogi felelőssége megállapítható. Cselekvésképtelen vagy kiskorú személy esetén, annak érdekeit védendő, a bűncselekmény hivatalból is üldözhető. A magánvád benyújtásának határideje 3 hónap a tett elkövetésétől. Abban az esetben, ha ebben az időszakban az illető személy meghal vagy – jogi személy lévén – megszűnik, az elkövetett bűncselekmény hivatalból is üldözhető. A magánvádra üldözendő bűncselekmények esetén a panasz-magánvád az ügy jogerős elbírálásáig visszavonható.

Egy másik eset, amely meggátolja a büntetőjogi felelősség megállapítását, a kibékülés (împăcare), amely abban az esetben alkalmazandó, amikor a nyomozást hivatalból kezdték el, de az illető bűncselekmény esetén a törvény lehetővé teszi a felek kibékülését. A kibékülés személyes jellegű, tehát csak az abban részt vevő személyekre hat, azt a vádirat bírósági felolvasása előtt kell megkötni, eredményeképpen pedig megszűnik mind a büntetőjogi felelősség megállapítása, mind a büntetőjogi perben elindított polgári igény érvényesítése céljából indított eljárás. 

(Folytatjuk)