Múlt szombaton tartották a bekecsi kápolna egyik, a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt búcsúját. A járványügyi intézkedések miatt egyelőre csak szabadtéri misére kerülhetett sor, a szépszámú tömeg a bekecsalji, felső-nyárádmenti falvakból és Szovátáról érkezett fel a hegyre.
Évente két búcsút szerveznek a hegyen álló kápolnánál Fotó: Gligor Róbert László (archív)
A szertartáson több környékbeli katolikus lelkész is jelen volt, a misét Balla Imre marosvásárhelyi segédlelkész celebrálta, a szentbeszédet Kovács Péter székelykeresztúri plébános tartotta. Beszédében hangsúlyozta: a szentek nem az emberektől elkülönülő, szobrokban ábrázolt lények; a szentek és emberek között igenis van kapcsolat: az ő példájukat követve életünket úgy kellene élni, hogy azt megszenteljük, ezáltal a mi helyünk is a szentek sorában legyen.
Páduai Szent Antal a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje. A portugál származású Ágoston-, majd Ferenc-rendi prédikátor a 13. században missziós küldetést vállalt Marokkóban és Franciaországban, majd tanított. Alig egy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta; ő a szegények védőszentje, és hozzá fohászkodnak az elveszett tárgyak megtalálásáért is. Nemcsak fizikai tárgyakat veszíthet el az ember. Elveszítheti hitét vagy éppen bizalmát embertársaiban, ezért ilyen esetekben Szent Antalhoz is lehet imádkozni – tette hozzá Lukács János nyárádselyei plébános.
A Bekecsen újjáépült kápolnát 2010-ben a Szent Kereszt megtalálásának emlékére, illetve Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, mivel ő volt a hegyen a középkorban épített és a 18. században széthordott kápolna védőszentje is. Ezért évente két búcsúja van a mostani kegyhelynek: május első szombatján, valamint június közepén, ugyancsak szombatra eső napon zarándokolnak fel a hívek misére a hegytetőre.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
