A Brexit ellen érvelnek a brit közgazdászok
A brit közgazdászszakma nagyon nagy többsége szerint hosszú távú – akár évtizedekig érezhető – súlyos károkat okozna a brit gazdaságnak, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az Európai Unióból.
Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett felmérésben – amely az eddigi legnagyobb ilyen jellegű szakmai vizsgálat – 639 közgazdász vett részt, és 88 százalékuk annak a véleményének adott hangot, hogy a Brexit – vagyis Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból – legalább a következő öt évben károsítaná a brit gazdaság növekedési kilátásait.
A válaszadók 82 százaléka szerint a Brexit a brit háztartások jövedelmére közvetlenül is negatív hatást gyakorolna.
A felmérésbe bevont szakértők 57 százaléka súlyos reálgazdasági visszaesést is valószínűsít Brexit esetére: véleményük szerint ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, a brit hazai össztermék (GDP) 3 százaléknál nagyobb mértékben csökkenne a következő öt évben. Mindössze 5 százalék volt azon a véleményen, hogy a Brexit kedvező gazdasági hatásokkal járna.
A válaszadók csaknem háromnegyede szerint a negatív gazdasági következmények nemcsak a Brexit utáni első öt évre korlátozódnának: az így vélekedő 72 százalék 10-20 évig elhúzódó negatív növekedési hatást sem tart kizártnak.
A brit közgazdászszakma borúlátó véleménye egybeesik a brit kormány álláspontjával. A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda nemrégiben közzétett 28 oldalas tanulmánya szerint legalább egy évtizednyi bizonytalanságot okozna a brit gazdaságban Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
A tanulmány valószínűtlennek nevezte, hogy ha a brit választók júniusban a Brexitre voksolnak, akkor a kilépési feltételekről az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat – és az ezzel járó bizonytalanság – legalább tíz évig, vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna. A jelentés hangsúlyozta azt is, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. A tanulmány szerint ha ezt csak egy tagállam megtagadja, akkor a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy „semmi más nem lépne a helyébe”, és a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák a tagsággal járó kedvezményes hozzáférést az uniós piachoz.
