Bravúros varsói győzelemmel zárta a magyar csapat a vb-selejtezőt

A magyar labdarúgó-válogatott bravúros, 2-1-es győzelmet aratott Lengyelországban a világbajnoki selejtezősorozat utolsó mérkőzésén, hétfő este Varsóban. 

Felemelő percek vezették fel az összecsapást, a telt házas varsói Nemzeti Stadion közönsége végig tapsolt a magyar himnusz közben, majd a lengyel alatt piros és fehér kartonlapok segítségével beborította a nézőteret. Mindeközben kiderült, hogy a pihenőt kapó Robert Lewandowski, a hazaiak legnagyobb sztárja végül a csapattal maradt, és a kispadról szorított társaiért.

Az első hazai helyzetre bő tíz percet kellett várni, és a folytatásban is a hazaiak diktálták a tempót, a magyar támadók nem tudták megtartani a labdát. A lengyel mezőnyfölény ellenére a 37. percben egy pontrúgás után, hatalmas hazai védelmi hibát kihasználva Schäfer András fejesével megszerezte a vezetést a magyar válogatott: ekkor Nagy Zsolt finoman ívelt be az ötösre egy szabadrúgást, Puchacz saját kapuja felé csúsztatott, Schäfer pedig közvetlen közelről Szczesny lábai között a kapuba fejelt (0-1). A lengyelek a szünet előtt egyenlíthettek volna, de Dibusz Dénes résen volt.

A második félidő két veszélyes magyar kontrával indult, Marco Rossi együttesének a játéka látványosan feljavult, mégis a lengyelek örülhettek, miután szintén egy pontrúgást követően egyenlítettek: a 61. percben egy jobb oldali szögletet középen Bednarek fejelt volna kapura, Szalai Attila hátáról felpördült a labda, Swiderski pedig hat méterről a kapu jobb oldalába bólintott (1-1). A gól nem hozta fel a lengyeleket, várt rohamaik elmaradtak, sőt tíz perccel a befejezés előtt újra vezetést szerzett a magyar csapat: ekkor Kiss kapott remek kiugratást a leshatáron a jobb szélen, tökéletesen játszott vissza a második hullámban érkező Gazdag elé, akinek bőven volt ideje, így felnézett, majd a rövid felsőbe lőtt (1-2).

A majdnem 60 ezres lengyel szurkolótábor egy része öt perccel a rendes játékidő vége előtt elindult hazafele, ők már nem hallották a hazai füttykoncertet, amely a pótselejtezőt érő második helyen végző válogatottat „búcsúztatta“ Varsóban.

Mestermérleg

* Marco Rossi (Magyarország): „Okosan és precízen játszottunk. Ugyan a lengyelek végig erőteljesen irányítottak a mérkőzést, azonban mi rendkívül fegyelmezetten betartottuk a taktikát, és elsősorban ennek köszönhetjük a győzelmet. Azonban siker ide vagy oda, a csapatnak szerénynek kell maradnia, és keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy fejlődjön. Az elmúlt esztendő fenomenális lehetett volna, ha nincs az albánok elleni két vereség, ami egyébként mind a mai napig nyomja a lelkem, hiszen ellenük minimum három vagy négy pont megszerzésében bíztam. Persze ha ez sikerül, akkor minden bizonnyal a lengyelek sem pihentették volna ma Lewandowskit, de a futballban nincsen ha. Valószínűleg a Bayern München nyomásának engedett a Paulo Sousa vezette lengyel szakmai stáb. Én is jártam már hasonló cipőben a német klubokkal szemben, amelyeknek meg kellene érteniük, hogy igenis minden válogatott mérkőzés fontos.”

* Paulo Sousa (Lengyelország): „Több olyan játékosnak is lehetőséget adtunk, akik eddig kevesebbet játszottak, hogy felkészüljenek a nemzetközi mérkőzések magas színvonalára, de nem volt mindenki a legjobb formában, és nem is értették meg egymást kellőképpen a pályán: ebben fejlődniük kell! Rosszul érintett, sőt meglepett a mai eredmény, amelynek nyomán kissé nehezebbé vált a dolgunk a pótselejtezőn, de bárhogyan legyen is, biztos vagyok a vb-kvalifikációban. Nem vagyok olyan kapitány, aki félne a döntések meghozatalától, és változatlanul úgy érzem, hogy a mai mérkőzés lehetőség volt arra, hogy előre léphessünk, Lewandowski és Krychowiak hiányában is. Lewandowski mellőzéséhez ugyanakkor a Bayern Münchennek semmi köze. Nem a klub hozta meg a döntést! Én vagyok a kapitány!”