Bolyaival ismerkedtek Szovátán

  A tavalyi esztendőt az UNESCO Bolyai-évvé nyilvánította. A híres magyar matematikus, Bolyai János munkásságára emlékeztet az a kiállítás, amely erdélyi körútja során Szovátán is megtekinthető volt.

    Dr. Kása Zoltán informatikus, a Sapientia EMTE tanára állította össze a kiállítást Bolyai János életéről és munkásságáról, amit novemberben Kolozsváron mutattak be, majd a marosvásárhelyi, később a csíkszeredai egyetemeken is, és kérésre Szovátára is elvitték. A Domokos Kázmér iskolaközpontban egy hétig volt látogatható a nemeuklideszi geometria megteremtőjéről szóló ismeretterjesztő gyűjtemény, illetve a két Bolyainak a matematika terén elért eredményeit bemutató több mint ötven kiadvány. A helyi iskolák után a vidék más tanintézményei is lehetőséget kaptak, hogy megtekintsék az anyagot – nyilatkozta a sajtónak Vass Ferenc igazgató, aki örömét fejezte ki, hogy a sok irodalmi és művészeti tárlat után a matematika is teret kapott, és úgy tűnik, ezekre az információkra is igénye van a közönségnek.

  A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is fontosnak tartja a Bolyai-kultusz éltetését, az egyik intézményesített, pedagógusoknak szóló továbbképzési programja a tudósokról kapta a Bolyai Nyári Akadémia nevet, míg a Bolyai Farkasról elnevezett díjjal évente elismerik a matematika terén kitűnő eredményeket felmutató diákokat. Ezért fontosnak tartották, hogy az UNESCO a tavalyi esztendőt Bolyai-emlékévvé nyilvánította, így ez a kiállítás is egyfajta megemlékezésre adott lehetőséget – mondta el Siklódi-Burus Botond, az RMPSZ elnöke, akinek köszönhetően a tárlat Csíkszeredából Szovátára is eljutott.

  A kiállítást keddig lehetett meglátogatni, anyagát Bolyai János híres temesvári levele (amelyben 1823. november 3-án közölte édesapjával, hogy sikerült megoldania a mindkettőjük által jó ideje boncolgatott párhuzamosok rejtélyét – szerző megjegyzése) 200. évfordulója alkalmából állította össze dr. Kása Zoltán, aki kevésbé ismert részleteket is elárult az érdeklődőknek, például azt, hogy a nagy matematikus és hadmérnök nagyon szeretett hegedülni, sokat járt Bécsben koncertekre, hogy azokból is tanulhasson, kedvenc zeneszerzője pedig Paganini volt. Bolyai János hegedűjét halálakor elárverezték, néhány éve Temesváron látták, de ismét nyoma veszett. Azt is kevesen tudják, hogy Bolyai János gazdasszonya, majd későbbi felesége kibédi volt: Orbán Rozáliától négy gyermeke született, de később elváltak, a nagy matematikus pedig magányosan, agyhártya- és tüdőgyulladásban halt meg 1860. január 27-én. Két nap múlva katonai egyenruhájában egy jeltelen sírba temették el. A marosvásárhelyi református egyházközség halotti anyakönyvébe ezt írták: „Bolyai János, nyugalm. Ingenieur Kapitány – meghalt agy- és tüdőgyulladásban. – Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el.”