Bolyai Farkas, a „kemencemester”

Örömmel vehetik kézbe a marosvásárhelyi olvasók is Oláh Anna hiánypótló könyvét – Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó, -öntő tapasztalatai, L’Harmattan Kiadó, Budapest, alcím: „mint kemencemester is országszerte híres” –, akik melegedni szeretnének nemcsak egy jó meleg Bolyai-csempe vagy öntöttvas Dániel-kemence, de a Bolyaiak halhatatlan eszméi mellett is. Ugyanis a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Oláh Anna könyve is bemutatásra kerül és megvásárolható lesz.

A könyv részletesen bemutatja Bolyai Farkas kemencetervező és -kivitelező munkásságát.

Néhány fejezetcímet idézzünk a könyvből: Bolyai Farkas kemencerakó, -tervező munkásságának írásos dokumentumai, kemenceépítésre történő utalások Bolyai levelezésében, Bolyai Farkas hőtani kéziratai, a Bolyai-féle cserépkemencék tárgyi bizonyítékai, zöld oszlopkemence a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban, a kemenceöntés tárgyi bizonyítékai, öntöttvas kemence a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban, a Bolyai-kemencék utóélete, a kemencetan, Bolyai Farkas hőtani jegyzetei, szerkezet, tartalom, Bolyai Farkas hőtani elméleteinek értékelése a kor tudományos ismereteinek tükrében, hogyan értékelhetjük Bolyai Farkas kályhafejlesztési törekvéseit közel két évszázad távlatából?

Érdekesnek tartom Oláh Anna könyvében a Bolyai-kemencék keresését szerte Erdélyben az 1970-es, 80-as években. A Bolyai Múzeumban lévő zöld oszlopkemence például egy Avram Iancu (hajdani Kövecses) utcabeli házból került elő. De az 

ugyancsak Marosvásárhelyen, a Kogălniceanu utcában lévő öntöttvas kemence is bekerült a Bolyai Múzeumba. Oláh Anna talált öntöttvas Bolyai-kemencét az aranyosgerendi református templomban is,  1985-ban Nyárádszeredában még öntöttek Bolyai Farkas elvei alapján Dániel-kemencét. Mindannyian tudjuk, bőrünkön érezzük, milyen nagy gond a téli fűtés. Nem volt ez másképpen a Bolyaiak idejében sem. Ma sem mindegy, hogy milyen hatásfokú az otthoni fűtőtestünk, fűtőberendezésünk, legyen az tömbházlakás vagy magánház. Magánházakban ma is igen szerencsés polgár, akinek  Bolyai-kályhája van. (Nem reménytelen eset, mert például elmesélte nekem Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, hogy néhány évtizeddel ezelőtt Szentkeresztbányán még tudott vásárolni egy Bolyai Farkas elve szerint készített öntöttvas kályhát, és nagyon meg van elégedve a teljesítményével.)

Nos, Oláh Anna ezekre a kényes kérdésekre keresi a választ könyvében, az egész problematikát érdekes tudománytörténeti köntösben ismertetve. Ilyen módon ajánlani tudom, 

nemcsak a fázósoknak, de a technikatörténet és a Bolyaiak iránt érdeklődőknek is!