Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az emberek boldogságát és általános jólétét nem a pénz biztosítja – állítja a World Happiness Report elemzése, amelyben az északiak következetesen az élen állnak. 2024-ben a hetedik egymást követő évben Finnország szerezte meg az első helyet, utána Dánia és Izland következik. Egyesek szerint az ottaniak azért boldogok, mert kicsi, homogén és gazdag országban élnek. Néhány évvel ezelőtt egy kutatás azt is felvetette, hogy ez a genetikai öröklődésnek köszönhető, amely „boldogságra ítéli” őket. Az északi országok mindegyike viszonylag gazdag és boldog, de nem minden viszonylag gazdag nemzet olyan boldog, mint az északiak. A világ harmadik leggazdagabb országa, Szingapúr a 26., míg Szaúd-Arábia, a világ egyik leggazdagabb országa a 27. helyen áll.
Az egyetlen pénzbeli tényező, amelyet figyelembe kell vennünk, az az, hogy a skandináv országokban alacsony a jövedelmi egyenlőtlenség. A kutatók kimutatták, hogy ha a jövedelmi egyenlőtlenség bizalmatlansághoz vezet, az közvetlenül hozzájárul az élettel való elégedettség csökkenéséhez. Lásd a romániai helyzetet!
A tudomány évek óta állítja, hogy a genetika a boldogság „biomarkerei” révén szerepet játszik abban, hogy az emberek életükkel elégedettek-e vagy sem. A tanulmányok szerint azonban az emberek közötti boldogságkülönbség 60-70 százalékát környezeti tényezők okozzák, így csak a fennmaradó 30-40 százalék tulajdonítható a genetikának.
A World Happiness Report szerkesztőjét, John F. Helliwell professzort, aki több mint 25 éve foglalkozik boldogságkutatással, megkérdezték: hogyan lehetnek boldogok a nemzetek skandináv mintára?
A válasz az volt, hogy mind a hat változó (az egy főre jutó GDP, a szociális támogatás, az egészséges élettartam, a szabadság, a nagylelkűség, korrupciómentesség) szempontjából magas pontszámot kell elérni.
A tavalyi World Happiness Report először mérte fel, mekkora a boldogságszakadék a népesség boldogabb és kevésbé boldog fele között. A magasabb besorolás kisebb boldogságegyenlőtlenséget jelent. Az északi országok mindegyike az egyenlőség élén áll, ami azt jelenti, hogy a boldogság egyenlőtlensége gyakorlatilag nem létezik.
Ezzel szemben a 2023-as jelentés szerint Afganisztánban a boldogságszakadék az egyik legkisebb volt, „de a legrosszabb okok miatt: senki sem boldog”. Az új, 2024-es jelentésben is ez maradt a legboldogtalanabb ország.
Az adatok azt mutatják, hogy az emberek elégedettebbek az életükkel azokban az országokban, ahol van intézményi színvonal. Ezt általában a demokrácia állapotára és a szociális juttatások minőségére osztják. Ez utóbbi a WHR szerint leginkább az állampolgárok boldogságához kapcsolódik: jó nyugdíj, bőkezű szülői szabadság, betegek és rokkantak gondozása, ingyenes egészségügy és oktatás, szolid munkanélküli-segély stb.
Az északi országoknak sikerült belépniük egy jó körforgásba, ahol a hatékony és demokratikus intézmények képesek biztonságot nyújtani az állampolgároknak, így a polgárok bíznak az intézményekben és egymásban, ami arra készteti őket, hogy olyan politikusokra szavazzanak, akik sikeres jóléti államot ígérnek és biztosítanak.
Hogy mitől aktuális a téma? Attól, hogy idén a többszörös választási évben a romániai lakosok a legkevésbé sem elégedettek a vezetőikkel – lásd az egymást érő tüntetéseket –, és nem igazán találni olyan politikust, aki sikeres jólétet biztosítana a polgároknak. A választási ígéretek a tapasztalat szerint mindig ígéretek maradnak.