Boldogságos hétvége
2011-05-02 14:21:10
- Bölöni Domokos
A higgadtságukról híres angolok ezúttal egetverő méltósággal rúgtak ki a hámból.
Kényezteti a világ keresztény oldalát a média: hetedhét országra szóló hercegi esküvő Londonban (Vilmos és Katalin), kékvérű szülinapok holland és svéd földön (Beatrix királynő, Károly Gusztáv király), boldoggá avatás Rómában. Közben műkorcsolya-világbajnokság Moszkvában, és hát persze május elseje, „a munka ünnepe”. Számos erdélyi otthonban is röpködtek az afféle szavak, mint royal wedding (királyi esküvő), wedding gown, wedding dress (menyasszonyi ruha), wedding ring (jegygyűrű, karikagyűrű), church wedding (templomi esküvő), wedding guests (násznép), wedding reception (esküvői fogadás), wedding cake (esküvői torta). Csak két kifejezés maradt el, a sznob (és kevésbé sznob) glóbusz igen nagy sajnálatára: a honeymoon és a wedding bed (nászút, nászágy). A higgadtságukról híres angolok ezúttal egetverő méltósággal rúgtak ki a hámból; persze igencsak jól jön a nagy hacacáré valódi hozadéka – a világturizmus hajói ismét brit felségvizeken dangubáznak; meg aztán az ország és az uralkodóház imázsa sem kutya: nagyon kell a buli a brit oroszlánnak.
Viszont a hercegi esküvőt is elhomályosította a vatikáni esemény. XVI. Benedek pápa boldoggá avatta elődjét, II. János Pált. Rómában több százezer zarándok vett részt a szertartáson és a kapcsolódó rendezvényeken. Boldog II. János Pált (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul Giovanni Paolo II; lengyelül Jan Paweł II; Karol Józef Wojtyła született Wadowicében 1920. május 18-án, elhunyt Rómában 2005. április 2-án) 1978. október 16-án választották pápává, az egyházfők sorában a 264. volt, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közötti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint száz utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. Járt Magyarországon és Romániában is. A világsajtó hamar elkeresztelte utazó pápának. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon. II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-tól 20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.
Az avatási szertartáson a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezette. Szerinte II. János Pál a „Ne féljetek!” üzenet pápájaként vonul be Közép-Európa és a kereszténység történetébe. Érkezése rendelésszerű volt, amit onnan lehet tudni, hogy az az üzenet, amit hozott, a „Ne féljetek!”, „ott és akkor” fontos, lényeges, történelemváltoztató erejű volt. Nem is lehetett volna ennél biztatóbbat mondani a rab nemzetek számára, a vasfüggöny keleti oldalán élő népeknek. II. János Pál az utóbbi évtizedek egyszerre legszelídebb és legerősebb pápája volt. „Ebben azóta sem talált követőre. Nemcsak a saját posztján vagy hivatásában, hanem a világ vezetésére vagy nemzetek vezetésére vállalkozó emberek körében sem nőtt fel azóta senki, aki a szelídségből fakadó erőt olyan hatékonyan és meggyőzően tudta volna bemutatni és képviselni az emberek között.”
