Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A különböző kormányváltások alkalmával az RMDSZ-nek sikerült folyamatosan biztosítania az alprefektust Maros megyében, aki a nagyon pontosan meghatározott feladatkörének ellátásán túl mindig odafigyelt a magyarlakta vidékek önkormányzatainak tevékenységére. Így van ez Nagy Zsigmond esetében is, akit az óév utolsó napjaiban kértünk meg, hogy elemezze tevékenységét, és ismertesse, hogy közigazgatási szempontból milyen fontos feladatai vannak 2020-ban az önkormányzatoknak.
– Alprefektus úr, mi volt a legfontosabb teendője 2019-ben?
– Kinevezésem óta igyekeztem eleget tenni a törvény által behatárolt feladatkörömnek. Mint ismeretes, a prefektúrák a Belügy- minisztériumhoz tartoznak, ezen belül a prefektúrákért felelős igazgatóság koordinálja az intézmény működését. Az előző évekhez viszonyítva közigazgatásilag azért volt nehezebb 2019, mert július 7-én megjelent az új közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 57-es számú sürgősségi kormányrendelet. A korábbi, 215/2001-es helyi közigazgatási törvény megjelenése óta nagyon sok minden változott, így szükségessé vált a módosítása. Az új kódex megjelenése óta azonban azt kellett tapasztalnom, hogy még mindig maradtak megoldatlan kérdések, ugyanis a legtöbb cikkelyt átvették a régi törvényből, ugyanakkor beépítették a választott tisztségviselők jogállására vonatkozó 393/2004-es törvényt, a prefektusi intézmény működésére vonatkozó 340/2004-es törvényt, az állam, a megyei tanácsok és a helyi tanácsok köz- és magántulajdonához kapcsolódó 213/1998-as törvényt, a köztisztviselők jogállását szabályozó 188/1999-es törvény jelentős részét. Az új közigazgatási törvénykönyvnek összesen 638 cikkelye van. Még mindig nem jelentek meg az alkalmazási szabályok, ami biztosítaná, hogy mindenki egységesen alkalmazza az új jogszabályt. Ezért a jelenlegi helyzet egy kissé megnehezíti mind a prefektúrák, mind a helyi közigazgatási egységek működtetését. Azt is rebesgetik, hogy az új kormány módosítaná a közigazgatási törvénykönyvet. Sajnos, minden változtatás hátráltatja a mindennapi munkát.
Mindezek ellenére az új törvénykönyv egyik fontos előírása megkönnyíti a munkát a helyi közigazgatási egységekkel. Ennek alapján a prefektúra véleményezhet olyan kérdéseket, amelyeket a helyi közigazgatási egységek fogalmaznak meg. Valójában azt jelenti, hogy a helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok, mielőtt megszövegeznek valamely határozattervezetet vagy polgármesteri rendelkezést, véleményt kérhetnek a prefektúrától. Ezzel elkerülhetik, hogy a már meghozott döntéseket – amelyeket a törvény értelmében a prefektúráknak amúgy is felül kell vizsgálniuk – megvétózza a kormányhivatal. Ezzel az intézkedéssel elkerülhetik a helyi közigazgatási egységek, hogy a prefektúra megtámadja a közigazgatási bíróságon a határozatokat, és így gördülékenyebb lesz a döntéshozatal.
Ezenkívül megváltozott az önkormányzati jegyzőknek a státusa. A titkár, jegyző ezentúl főtitkár lesz. A hatáskörük nem változott ugyan, de ezt az előírást is életbe kellett léptetni.
– Az alprefektus a helyi önkormányzatokkal is tartja a kapcsolatot, hiszen számos polgármester fordul önhöz különböző ügyekben. Mennyire sikerült tavaly gördülékennyé tenni a helyi önkormányzatok működését?
– A polgármesterekkel szinte naponta tárgyalunk. Elsősorban tanácsi határozatok megfogalma- zásában, a földtörvény alkalmazásával kapcsolatosan kérik ki a véleményemet. Természetesen ezeknek megvannak az intézményes keretei. Hangsúlyozom, hogy tanácsaim konzultatív jellegűek. Az érintetteknek kell megtalálniuk a megfelelő jogi megoldást. Sokan fordulnak hozzánk írásban a meghallgatások alkalmával. Szakmai elégtételt jelent, ha intézményesen közbenjárhatok egy-egy személyes ügy rendezésében.
– A prefektúra egyik fontos feladata a hatalmon levő kormány programjának követése. Túl a politikai vonatkozásokon, ez fontos, hiszen a minisztériumok működése, az általuk kibocsátott rendelkezések alkalmazása hozzájárul a helyi közigazgatási egységek működéséhez.
– Rendszeres tájékoztatót kell küldenünk a feladatok teljesítéséről, hiszen a prefektúra koordinálja a minisztériumoknak alárendelt ún. dekoncentrált intézmények működését, felülvizsgálja, tanácsokkal látja el az intézményvezetőket a törvények, rendeletek, intézkedések alkalmazásáról. Alprefektusként direkt feladatköröm a gépkocsibejegyzési és az útlevél-kibocsátási közszolgáltatás koordinálása, a szakmai felügyelet. Sikerült előrelépni mindkét téren, több pozitív visszajelzést, köszönőlevelet kaptam. Például mindkét közszolgálatnál lehetővé tettük az online sorszámfoglalást, de jobb a munkaszervezés és az ügyfélszolgálat is. Az útlevélosztály a nyáron hosszabbított programmal működött, igyekeztünk minél előbb kiszolgálni az ügyfeleket. Ami talán bosszantó, hogy a hajtási jogosítványokhoz szükséges gyakorlati vizsgára a sikeres elméleti vizsgát követően 45 napot kell várni. Nagyon sokan jelentkeznek vizsgára, kevés a vizsgáztató, ez az oka a határidő-eltolódásnak. Működnek a szászrégeni és dicsőszentmártoni kihelyezett vizsgáztatóegységek is, ezzel talán könnyítettünk valamit a megyeközponton. Pozitívum, hogy országos viszonylatban még mindig előkelő helyen vagyunk, hiszen vannak megyék, ahol jóval többet kell várni a sofőrvizsga letételére. Nagyon nehéz behozni a lemaradást, hiszen kisszámú személyzettel dolgozunk, és nincs lehetőség a bővítésre.
– Tudomásunk szerint az alprefektus a megyei földosztó bizottság titkára. Mint ismeretes, a 18/1991-es számú tövény, majd az ezt követő újabb törvények lehetővé tették a földterületek visszaszolgáltatását, emellett több olyan rendelkezés is született, amely a folyamatot segít lezárni, ám távol állunk még attól. Anélkül, hogy statisztikai adatokba bonyolódnánk, hogy állunk 2020 elején a területek visszaszolgáltatásával?
– Minden hónapban ülésezik a megyei földosztó bizottság, és igyekszünk a tövény adta lehetőségekkel a helyi bizottságok által előterjesztett dokumentációkat, kéréseket rendezni, hogy valóban minél előbb lezárjuk ezt a folyamatot. Elég hatékonyan, felelősségteljesen működünk, hiszen a bizottság elnöke a prefektus, és a megye azon közintézményeinek vezetőiből álló 15 tagú grémium alkotja a tagjait, akik valamilyen kapcsolatban vannak a témával. A megyei és a helyi földosztó bizottságok munkáját kissé hátráltatja, hogy elindult az országos kataszteri program. Ameddig nem készül el a parcelláris felmérés, addig nem írnak birtoklevelet, nem küldenek dokumentációt a megyei földosztó bizottsághoz. Ez időbeni eltolódást jelent. Jó viszont, hogy a felmérés végre tisztázza a tulajdonviszonyokat helyi szinten, így talán valahogy a folyamat végére járhatunk. Igaz, ettől eltekintve még mindig rengeteg, a tulajdonjogra vonatkozó per kimenetelét is meg kell várni. A kataszterezési programot 2022-ig be kellene fejezni. Remélem, hogy a papírok szintjén ez tisztázza a helyi tulajdonviszonyokat, és ezáltal felgyorsul a restitúciós folyamat.
– A prefektúra koordinálja a társadalmi dialógus bizottságát, amelynek feladata, hogy elejét vegye az esetleges társadalmi konfliktusoknak, ezeket dialógussal rendezze, megelőzze a sztrájkokat vagy egyéb munkakonfliktusokat.
– Ezt a bizottságot általában az alprefektus elnököli, és tagjai a különböző szakszervezetek, a munkaadók képviselői, valamint az azokkal kapcsolatba kerülő állami intézmények vezetői. Bár kevésbé látványos, találkozóink célja az, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti potenciális konfliktusokat elkerüljük. Mert ha leáll a munka egy nagyobb gazdasági egységnél, az nemcsak az ott dolgozókat, a céget érinti, az az egész társadalomra kihathat. Ugyanakkor nemcsak gazdasági vállalkozókról beszélünk, hanem olyan állami intézményekről is, mint például a megyei kórház, ahol életbevágóan fontos a folyamatos szolgáltatás biztosítása. Tavaly a Sanitas szakszervezet hiányolta, hogy az egészségügyi alkalmazottak nem kaptak vakációs jegyet. Ebben közvetítettünk a minisztériumhoz, hogy tisztázzuk a helyzetet.
Ugyanakkor az időskorúak szociális bizottságában, amit szintén az alprefektus elnököl, próbálunk megfelelő megoldásokat találni a nyugdíjasokat érintő problémákra. Látogatásokat szerveztünk idősotthonokba, hogy megnézzük, biztosítják-e az ottlakók megfelelő ellátását. Ezek apróságoknak tűnnek, de befolyásolják azok sorsát, akik intézményes gondozásra szorulnak, és a mi dolgunk rajtuk segíteni. Itt is az a tapasztalat, hogy egyre többen vannak, akik ilyen helyzetbe kerülnek, és fontos, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk ezekben az intézményekben.
– 2019-ben két rendkívüli állapot is volt megyénkben. Az egyik a sertéspestis általi fenyegetettség, a másik a medvetámadások ügye, hiszen nemcsak anyagi kárt okozott a nagyvad „látogatása”, hanem sajnos emberéletbe is került. Mennyire volt hatékony a prefektúra közbenjárása ebben a két helyzetben?
– Nemcsak a medvék által okozott károkról van szó. Állandó kapcsolatot tartottunk ez ügyben a helyi önkormányzatokkal és a környezetvédelmi hatósággal (ügynökség és őrség, erdészeti őrség, vadásztársaságok). A tavasszal, régiónként hat találkozót szerveztünk a témakörben. A prefektúra kidolgozott egy eljárást a medve–ember konfliktus kezelésére, és ennek köszönhetően más megyékhez képest sokkal jobban irányítottuk a helyzetet. Fontos, hogy minden intézmény vezetői tudták, hogy a törvényeknek megfelelően adott esetben mi a teendőjük és a felelősségük, és a konkrét esetekben beigazolódott, hogy operatívan, helyesen jártak el. Külön WhatsApp-csoportot működtetünk, ahol állandó kapcsolatot tartunk minden felelős intézményvezetővel, akik beavatkozhatnak ilyen esetben. Nemcsak a medvetámadásokra figyelünk: abban az esetben is, ha valaki gépkocsijával elüt egy vadállatot, tudjuk, hogy melyik intézmény felel azért, hogy a tetemet elszállítsa a helyszínről, miként kell eljárni a kárfelméréskor stb. Álszerénység nélkül mondhatom, hogy az én kezdeményezésem volt ennek a csoportnak a létrehozása és működtetése.
Ami a sertéspestist illeti, örömmel mondhatjuk el, hogy más megyékkel ellentétben, egy-két elszigetelt esettől eltekintve nálunk nem jelentett különösebb gondot a járvány. Ez annak köszönhető, hogy sikerült kiváló kapcsolatot és együttműködést kialakítani az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal. Az intézmény azonnal, hatékonyan avatkozott be. Egyelőre két gócot lokalizáltunk, Segesvár mellett és Szováta északkeleti határában, vaddisznók miatt. A rendőrség, csendőrség folyamatosan ellenőrzi a megyehatáron az állatszállító járműveket. A prefektúra hatáskörébe tartozó megyei állatjárványügyi bizottság is minden alkalommal összeült, szemmel tartotta az eseményeket, a hatékony együttműködésnek köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy elterjedjen a járvány. Kevésbé látványos, de ez is annak köszönhető, hogy a prefektúra, vagy akár az alprefektus, a személyes hozzájárulásommal hatékony az intézmények vezetői közötti kapcsolattartás.
A legnagyobb kihívás a választások lebonyolítása
– A közigazgatási hatóságok számára az idén a legnagyobb kihívást talán a helyi és parlamenti választások megszervezése és lebonyolítása jelenti, hiszen ez elsődlegesen a prefektúrák feladata lesz.
– 2019-ben volt egy népszavazás és egy elnökválasztás, amely az idéni helyi és parlamenti választások ún. főpróbája volt. Ezeknek a technikai lebonyolításában a prefektúrának fontos szerepe van: a szavazólapok, a fogyóanyagok, bélyegzők beszerzése, kihordása, valamint a szavazást követően a begyűjtése. Örömmel mondhatom, hogy megyénkben nem volt a két választáskor ilyen incidens. Azt a bizottságot koordinálom, amely a megyei bizottság irodájában átveszi a szavazócédulákat a körzetektől. Az idei választásokra való tekintettel nagyobb felelősséget várunk el a helyi szavazókörzetek tagjai, leginkább az elnökök részéről. Ugyanakkor nagyobb részvételre számítunk, hiszen az ország, gyerekeink jövője a szavazófülkében dől el. És ez nem amolyan demagóg politikai kijelentés. Alkotmányos jogunkat gyakoroljuk, és ne feledjük, hogy a szavazás a demokrácia gyakorlásának legfontosabb eszköze. Nyilván, itt több intézmény működik együtt – a megyei választási bizottság, az állandó választási hatóság, rendvédelmi szervek stb. A prefektúrának kötelessége bizosítani a technikai feltételeket. Amint korábban is említettem, a folyamatban hasonlóan fontos szerepet vállalnak mindazok, akik a helyi választási bizottságokban tevékenykednek, hiszen az elnökök, az alelnökök és a pártok által delegált tagok biztosítják az állampolgárok alkotmányos jogát, hogy részt vegyenek és ezáltal véleményt nyilvánítsanak mindkét választáson. 2020 legnagyobb kihívása ezeknek a választásoknak a lebonyolítása, és talán annyit fűznék hozzá, hogy mind helyi, mind országos szinten jelentősen meghatározzuk saját jövőnket. Ennek a tudatában álljon mindenki az urnák elé. Kötelességemnek tartom biztosítani a folyamat lebonyolításának tisztaságát, becsületességét. A többi az állampolgárokon múlik.