A bírák szövetségének elnöke aggódik az igazságszolgáltatás helyzete miatt

A bírák országos szövetségének (UNJR) elnöke, Dana Gârbovan aggasztónak találja, hogy az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a politikai csatározások központi témájává vált, és mindenki az igazságszolgáltatást akarja „megmenteni” a politikai befolyástól.

A kolozsvári táblabíróság bírája egy szerda esti kolozsvári rendezvényen tartott előadásában adott hangot amiatti nemtetszésének, hogy az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a politikai csatározások központi témájává vált, és a jelenségek „fekete-fehér” bemutatása megosztotta a társadalmat. Előadását a jogi kérdésekre szakosodott Clujust.ro portál foglalta össze.

A bírónő úgy vélte, a társadalom egyik fele az igazságszolgáltatás védelmében lép fel, a másik pedig az igazságszolgáltatás túlkapásaira panaszkodik, és a két tábor között nincsen tér a racionális vitára. „A valóság nem fekete-fehér. Nem mindenki makulátlan, aki magát jónak tartja, és a rosszak esetében sem állja meg a helyét, hogy soha nincs igazuk” – jelentette ki a bíró.

Dana Gârbovan hibának tartotta az események „táborok szerinti” megítélését, és egyéni mérlegelésre biztatott mindenkit. Bírálta Klaus Johannis államfőnek azt a kijelentését, hogy őt „nem érdekli a büntetettek véleménye”. Megjegyezte: nem lehet elutasítani valamit arra hivatkozva, hogy nem hiteles, aki mondja.

 „Lehetséges, hogy igazuk van azoknak, akik a »rossz« oldalon állnak, és hatósági visszaélésekre panaszkodnak, mint ahogy lehetséges az is, hogy nincs igazuk, vagy csak részben van igazuk azoknak, akik az igazságszolgáltatás elleni támadást emlegetnek” – idézte a bírát a portál. A kolozsvári bírónő arra is rávilágított, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság tartalom nélküli jelszóvá változott. „Ma minden párt az igazságszolgáltatás függetlenségét védi. Már oda jutottunk, hogy azt mondjuk: hagyják csak, ne védjék! Hagyjanak bennünket dolgozni!” – jelentette ki Dana Gârbovan, a romániai bírák szövetségének az elnöke.

Az elmúlt hetekben az 1989-es rendszerváltozás utáni legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki, hogy a kormány január végén egy késő esti kormányülésen a legfelsőbb bírói tanács véleményezése nélkül a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntettek az intézkedés ellen, amelynek valódi célja szerintük az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól. A tüntetések hatására a kormány visszavonta a rendeletet és lemondott a kabinet két minisztere. (MTI)