Elfogadta a képviselőház a vadásztörvény módosítását
Szerdán döntő fórumként elfogadta a parlament képviselőháza a 407/2006-os vadászati törvény módosító javaslatának végleges formáját, eszerint továbbra is szigorúan védett faj marad a medve. A fontos változás az, hogy bevezetik a megelőző kilövési kvótát, és a nagyvadak okozta károk rendezését is leegyszerűsítik.
A vadásztársaságok kezébe került a kulcs
Amint erről korábban is írtunk, a módosító javaslat benyújtását megelőző vadászati törvény 1-es mellékletében szerepeltek a vadászható fajok (szarvas, vaddisznó stb.), amelyekre vadászterületenként kilövési kereteket (kvóta) határoznak meg. A 2-es számú függelékben a szigorúan védett fajokat (medve, farkas, hiúz, vadmacska) sorolták fel, amelyeket nem lehet vadászni. Többnyire a székelyföldi megyékben egyre gyakoribbá váltak a medvetámadások, amelyek nemcsak anyagi kárt, hanem emberáldozatot is követeltek.
Az RMDSZ javaslatára jogszabály-módosító indítványt nyújtottak be a szenátusban, azt javasolták, hogy a medvét vegyék ki a 2-es függelékből, és öt évre helyezzék át az egyesbe, a feltételesen vadászható fajok közé. A környezetvédelmi minisztérium pedig ennek alapján évente határozza meg a medvekilövési kvótát. Ez azonban ellentmondott annak az uniós élőhelyvédelmi irányelvnek, amelyet Románia az EU-csatlakozáskor elfogadott, és beépített a saját törvénykezésébe, s amely szerint – amint említettük – a medve, a farkas, a hiúz szigorúan védett állatfajok.
S míg a szenátus elfogadta a módosító javaslatot, addig döntő fórumként a képviselőház el- utasította, így továbbra is szigorúan védett faj marad a medve. Ellenben elfogadták a megelőző (prevenciós) és a beavatkozási (intervenciós) kvóta megszabását. Az előbbit a vadásztársaságok kérésére minden év május 15-ig meg kell határozza a minisztérium.
A módosító javaslatot benyújtó Tánczos Barna szenátor, a szenátusi szakbizottság tagja szerint a képviselőházi vitákon az RMDSZ javaslatára az ellenérv az volt, hogy nem lehet módosítani az uniós rendeletet.
– Annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége nem merte felvállalni az RMDSZ által javasolt ötéves kilövési kvótát, az így elfogadott törvényt is előrelépésnek tekintjük a medveügy rendezésében, mert sikerült arra kényszeríteni a minisztériumot, hogy minden év május 15-ig fogadja el a megelőző kilövési kvótákat, amelyeket a vadásztársaságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ez sokkal többet jelent, mint a jelenlegi beavatkozási (intervenciós) kvóta, amelyre azt szoktam mondani, hogy „post factum”, vagyis utólagos intézkedés. Abban az esetben is, ha sikerült volna kivenni a medvét a védett fajok listájáról, a minisztérium keretében működő szakhatóságok feladatköre lett volna megállapítani évente, térségenként, vadásztársaságonként, hogy milyen létszámú medveállományt kellene kiemelni. Bízom abban, hogy májusig összeállítják a megelőző kilövési kvótát, és ez némiképpen visszaszorítja a jelenséget. Hosszú távon azonban továbbra is ideiglenes megoldásként kell tekintenünk erre az intézkedésre. A szakbizottsági viták során felszólítottuk a minisztérium képviselőjét, hogy a szaktárca kezdje meg a tárgyalásokat Brüsszellel. Azt szeretnénk, hogy az uniós rendeletben Románia kivételezett országként szerepeljen, hogy a medve ne legyen szigorúan védett állat, mert kétségtelen, hogy Romániában nincs veszélyben a medveállomány, mi több, nagyobb gondot jelent az ország számára a be nem avatkozás, ugyanakkor a szigorú védelem nehezíti az állomány kezelését, azokat az intézkedéseket, amelyeket ekkora populáció esetén meg kell hozzon a környezetvédelmi minisztérium. Hiába hasonlítjuk össze a helyzetet a spanyolországival, a franciaországival, a szlovéniaival, mert Romániában van a legnagyobb medvepopuláció Európában, az országban pedig a Keleti-Kárpátok vonulatában él a legtöbb közülük. Romániának nem szabad elfogadnia bólogató Jánosként az uniós előírásokat. Az uniós rendelet nem szentírás, hanem egy olyan rendelkezés, amelyen a megfelelő procedúrák betartásával változtathat az Európai Unió szakhatósága. Romániának az a kötelessége, hogy felhívja az uniós hivatalok, intézmények figyelmét a nálunk kialakult tarthatatlan helyzetre, és elsősorban a saját országunk, az itt élő gazdák, állampolgárok érdekeit képviselje – nyilatkozta a Népújságnak a szenátor, majd hozzátette, így az unióhoz nyújtott petíció is tárgytalanná vált.
Magyar Loránd-Bálint RMDSZ-képviselő a képviselőház mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és különleges szolgáltatások szakbizottságának tagjaként vett részt a vitán. Lapunknak elmondta, az intervenciós kvótákat arra az esetre állították ki, amikor kárt okozott a medve, sokszor azonban elmaradt az intézkedés. A prevenciós kvótát az új jogszabály szerint abban az esetben kell meghatározni, amikor úgy ítélik meg, hogy egy adott vadászterületen túl nagy a medvepopuláció, és ezt szabályozni kell, így a vadászterületek gondnokai kell kérjék évente a megyei környezetvédelmi kirendeltségeken keresztül a kilövési kvótákat, majd ennek alapján a minisztérium dönt róla, és május 15-e után közli a vadásztársaságokkal a leosztott létszámot. A vadásztársaságok nem trófeavadászatot rendeznek saját területeiken, hanem – a polgármesteri hivatalokkal egyeztetve – valóban a problémás egyedeket ejtik el, így a medveügy rendezésére „a kulcs az ő kezükbe került”.
Egyszerűbb kártérítési folyamat
Az új jogszabály jelentősen megkönnyíti a kárrendezést is. Eddig amennyiben a kárfelmérő bizottság megállapította, hogy az érintett gazda nem hozta meg a megfelelő „megelőző” intézkedést, vagyis nem volt kerítése, illetve nem védte javait villanypásztorral, akkor nem térítették meg a kárt. Ezt a kötelezettséget törölték a törvényből. Nekik csupán értesíteniük kell a „medvelátogatásról” a hatóságokat, a vadásztársaságokat, és adott esetben a vadászterület gondozóinak a rendelkezésére bocsátaniuk a területet.
Tánczos Barna szerint, többek között az RMDSZ javaslatára, a megyei tanácsok lehetőséget kapnak arra, hogy amennyiben megállapodást kötnek a minisztériummal, beavatkozzanak a kártérítési folyamatba. Konkrétan: a kár értékét saját költségvetésükből kifizethetik a gazdáknak, az összeget utólag megkapják a minisztériumtól. Amennyiben a módosított törvényt idejében aláírja az államelnök, és elkészül az országos költségvetés, a megyei önkormányzatok saját költségvetésükből elkülöníthetnek egy tételt a kárpótlásokra, és ez jelentősen felgyorsítja majd a kártérítési folyamatot.
Miután a képviselőház elfogadja a jogszabály-módosító javaslatot, és az államelnök kihirdeti az új törvényt, a környezetvédelmi minisztériumnak ki kell dolgoznia az alkalmazási normákat, és legkésőbb jövő év május 15-ig meg kell határoznia a vadászterületenkénti kilövési kvótát. Így várhatóan csak jövő év nyarától lesz némi változás medveügyben – mondták a politikusok.
