A közigazgatásbeliek után a pénzügyieknél is. Szakszervezeteik azt mondják, hogy az államkassza toldozása-foldozása elfogadhatatlan, utcai megmozdulásokhoz vezet, mint 13 évvel ezelőtt. Azt is mondják, hogy az állam és a polgárok iránti tiszteletből választották a pénzügyi szakmát, amely folyamatos szakmai fejlődést, tervezhetőséget, biztonságot feltételez. Márpedig ez a szakma ma nincs megfizetve, jelentős különbségek vannak a közintézmények között a bérezést illetően (csak az alapbér esetében 25 százalékos bérszakadék van, amit növelnek a különféle pótlékok), egy közpénzügyis jut 200 cégre, a hivatalnokok leterheltek, az üres állásokat nem lehet betölteni – mondják. A végkövetkeztetésük az, hogy a kormánynak a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedései (az ezekről szóló sürgősségi rendeletet előreláthatólag jövő héten fogadják el, a koalíciós egyeztetések után), úgymint a létszámstop elrendelése a közszférában, a közalkalmazotti bérek befagyasztása és a dologi kiadások csökkentése, tovább rontják a „költségvetési mechanizmusokat”. Vagyis csökkenhetnek az adóbevételek, amelyeket tekintve Románia uniós szinten még mindig sereghajtó. Míg például 2008-ban az adóbevételek bruttó hazai termékhez viszonyított aránya (a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is beleértve) Romániában 28 százalék volt, és utolsók voltunk az EU-ban (Dánia vezetett 48%-kal), a helyzet jelenleg sem rózsás: 26,6 százalék. A cél a 37 százalék elérése, olyan körülmények közt, hogy az adócsalás mértéke évi 16 milliárd euróra becsülhető.
Az érdekvédelmi szervezetek hiányolják a társadalmi párbeszédet, követelik, hogy a döntéshozók dolgozzák ki a közpénzügyi hivatalnokok jogállását rendező törvényt, mint ahogy van ilyen jogszabály más közalkalmazotti kategóriák esetében, a munkaköri leírások pedig legyenek köszönő viszonyban a valós tevékenységgel.
Mindezek mellett talán a legfontosabb – és jogos – felvetés a digitalizáció, az elavult számítástechnikai rendszerek korszerűsítése, hiszen enélkül pénzügyiek hada sem tudja hatékonyan végezni a munkáját. A bürokrácia ugyanis még mindig burjánzó, de tagadhatatlan, hogy előrelépések is történtek, számos irat, adat elektronikusan is lekérhető. Gyakran éppen az adófizetők digitális készségeinek hiánya indokolja az ügyfélfogadó irodák fenntartását.
A pénzügyi szakszervezetek panaszáradata hosszú, akárcsak a közigazgatási alkalmazottaké. Szakszervezeteik tüntetéseket helyeznek kilátásba május 4-18. között, hiszen a tavaly megígért bérnövelés helyett hideg zuhanyként a bérek befagyasztása jön, létszámstoppal körítve. Teljesítménykritériumokat viszont nem követel senki.
Eközben egyre több cég jelent fizetésképtelenséget. Az országos cégbíróság adataiból az derül ki, hogy az év első három hónapjában 1644 cég és egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személy jelentett be fizetésképtelenséget. Ez pedig 2,11 százalékkal több, mint 2022 azonos időszakában. Ez is jelzésértékű.
Érdekes lesz a költségvetési kiadások lefaragásával párhuzamosan a kormánynak az adóbehajtás hatékonyságának növelésére irányuló terve is, amiről egyelőre keveset tudni.
