Beszélni azért kell...
Mozdulnék ki a holtpontról legalább!
Mozdulnék ki a holtpontról legalább!
Igen, beszélni kell, nem csak a sikerről, hanem arról is, amit nem kedvelünk, ami fáj a családban, párkapcsolatban, ellenfelünkkel is.
Sohase jutunk előbbre, ha máshol beszéljük ki magunkat, mint ahol kellene, esetleg magunkba fojtjuk gondolatainkat, sérelmünket.
Orvosolni a gondokat mindig csak akkor és azzal lehet, akire tartozik, szemtől szembe mondjuk ki, pontosan neki, mi és hol fáj. Lehet, semmibe veszi, hiszen nem tudjuk megváltoztatni egymás kicsinyességét, érzékenységét és még sok egyebet sem, de legalább megkönnyebbülünk.
Tegyük a saját dolgunkat, lehetőleg jól, és ez a legfontosabb. Elgondolkozhatnánk a másikról is, ha meghallgatnánk egymást.
Próbáljunk önmagunkon is segíteni, ne várjunk a másiktól se jót, se semmit.
Ez már valami. Mindig ki lehet jutni a mélypontról is valahová. Hiszen ily módon jóra fordulhat a mi világunk is. Talán.
Persze, ez egyszerűen hangzik, de nem is könnyű.
Ha nem hallok, nem látok, nem beszélek, belepusztulok, mert igenis hallok, látok, sőt beszélek is!
Ilyen az ember.
Beszélgessünk tehát!
Kenedick Piroska
