Bernády György városa – megjelent a 3. kiadás

Elegánsan, ünnepi köntösben, kemény kötésben jelent meg újra Marosi Barna ma is keresett, népszerű könyve, a Bernády György városa. Sikerkönyvnek is nevezhetnénk, noha nem botránykönyv, nem krimi, nem bulvár. De az 1993-ban 5000 példányban megjelent kötet, a Mentor Kiadó Szepessy László szerkesztette hiánypótló, szép kiadványa hamar gazdára talált, néhány év teltével már hiába keresték a könyvbarátok, pedig „csak” dokumentumértékű, riportszerű krónika, egyfajta életrajz és várostörténet, nincs benne semmi hátborzongató, képzeletizgató fikció. A szerző viszont izgalmasan, olvasmányosan írta meg még 1968-ban Marosvásárhely és a realitások mostoha talaján is merészen álmodó polgármestere történetét, a település XX. század eleji korszerűsítésének bonyodalmas kalandját. Rég kellett egy ilyen könyvbe rögzített, hiteles összefoglaló, amely a városépítő, példás városatya alakját, személyiségét, emlékezetét illő helyre emelje a vásárhelyiek tudatában. A rendszerváltás után érett meg erre az idő, de hogy valóban megérett, azt jól tanúsította a rendkívüli érdeklődés, amely a kiadványt övezte. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, amely több kötettel is táplálta az egyre erőteljesebb Bernády-kultuszt, ezért is szorgalmazta a könyv bővített újrakiadását. Az ügyet felkaroló támogatók segítségével ez 2006-ban sikerült. Az akkor kiadott 2000 példány is aránylag rövid idő alatt elkelt. Utóbb komolyabb megalapozottságú tudományos kiadványok is feltárták a vásárhelyi „Bernády-érát”, az alapítvány 2015-ben közzétette a Bernády – a városépítő című átfogó monográfiát is, a Marosi-féle könyvet azonban azóta is nagyon sokan szerették volna megvásárolni. Nem csak marosvásárhelyiek. A kötet keresettsége okán a néhai polgármester halálának 80. esztendejében a 2018-as Bernády Napokra a BGYKA az előzőeknél még szebb, még méltóbb kivitelezésben tette elérhetővé a harmadik kiadást. 

Ebben is olvashatók Sütő András beajánló gondolatai, lélekbe hatoló erővel rajzolódik ki a „város szellemképe”, és üt szíven az azóta már az égiek közül érkező sütői üzenet: „…ha százszor elveszítjük is, újból és újból meg kell találnunk magunkban a reményt: a város, amelyet apáink emeltek az erdélyi tolerancia és a más-más ajkú népek békességében, visszafogadja egy napon száműzött fiait.” Gazdag képanyag, Barabás Zsolt és Csernik-Vass Attila 71 fotójából álló műmelléklet mutatja fel Bernády György és városa építészeti, tárgyi hagyatékát, illetve a marosvásárhelyi Bernády-szobor megszületésének, 1994-es felavatásának történéseit.

Az ünnepi, 3. kiadás a két korábbinál jóval kevesebb példányszámban látott napvilágot, az érdeklődők a Bernády Házban kereshetik a kötetet. Ünnepélyes bemutatása ugyanott lesz október 26-án 18 órakor. Fodor János, fiatal Bernády-kutató ismerteti. A műsorban közreműködik Györffy András színművész és a Bartha Ilka, Fülöp Alajos, Bartha Lajos, Kováts István alkotta vonósnégyes.

 

Marosvásárhelyen a Művészek Atyhai Társasága

A 21. Bernády Napok egyik nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénye a Művészek Atyhai Társaságának marosvásárhelyi bemutatkozása. A nyolc képzőművész – Berze Imre, Bocskay Vince, Kuti Botond, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Vargha Mihály és Vinczeffy László – alapította alakulat Atyha után az elmúlt hetekben Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban is nagy sikerrel szerepelt. Vásárhelyi kiállításuk október 25-én 18 órakor nyílik a Bernády Házban. Az eseményt és a vendégeket Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke köszönti. A válogatott festményeket, szobrokat és az alkotókat Vargha Fruzsina művészettörténész méltatja. A tárlatnyitón közreműködik Bálint Örs színművész és Nagy Árkosi Árpád gitárművész. Házigazda Nagy Miklós Kund művészeti író. A kiállítás november 14-ig látogatható.