Bemutatták Harasztkerék monográfiáját

Nagy érdeklődés közepette

mutatták be Ákosfalva község egyik legéleterősebb települése, Harasztkerék falumonográfiáját múlt vasárnap délután. A véletlen műve, hogy a nemzeti ünnepre készültek el a kiadással.

Megtelt a nagyobb települések sorába tartozó Harasztkerék jókora kultúrotthona, sokan fogadták el a meghívást, így telt ház előtt mutatták be a Múlt és jelen a jövő nemzedékének című falumonográfiát. A szervezők rendkívüli eseményként könyvelik el ezt a bemutatót, és úgy érzik, a sok harasztkeréki jelenléte a tisztelet és köszönet kifejezésének a jele is az egykori tanító házaspár, Inczefi András és Gizella iránt, akik huszonnyolc évig voltak igazi nevelői a falubelieknek, olyan időben, amikor a tanító érték volt egy közösségben, amikor az emberek felnéztek rá. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével az egykori tanítónő és leszármazottai.

Vizsgadolgozatként indult

A borítón két név is olvasható: Inczefi András és Nagy Anna. Egyesek ez utóbbit tartják a kötet szerzőjének, de érdeklésünkre a mindenki által Anikónak becézett óvónő felvilágosít: a monográfiát a néhai tanító kezdte írni még az 1960-as években, hiszen ebből készítette egyik vizsgadolgozatát. Akkoriban nagy kihívásnak számított egy falumonográfia elkészítése. A pedagógus munkája nem fejeződött be, de bekerült a megyei levéltárba. Nagy Anna 1979-ben került a faluba, fiatalon, s tanító kollegája többször is hajtogatta, hogy az óvónő feladata lesz egyszer befejezni a művet. A magyarkirályfalvi születésű lány végül a faluban maradt, itt alapított családot, szíve csücskévé vált a település, és ma büszkén vallja magát harasztkerékinek. A félbemaradt munkáról nem feledkezett meg, és mivel többen jelezték, hogy szeretnék nyomtatásban látni a monográfiát, bő két évvel ezelőtt elővették a meglévő kéziratokat és fényképgyűjteményt, az óvónő pedig azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgozva kibővítette azt a közelmúltról és jelenről szóló résszel. A 320 oldalas kötetet Marosvásárhelyen nyomtatták 300 példányban, a kiadás anyagi részét Farkas Elek helyi vállalkozó és családja állta. A könyvet a véletlennek köszönhetően a nemzeti ünnephez kapcsolódó alkalomkor sikerült a nagyközönség elé letenni, így a szerző azt kívánja, hogy ez a munka legyen egy darabja nemzetünk történelme nagy kirakós játékának.

Ami a bemutatást és a fogadtatást illeti, az óvónő a jelenlétre utal: ez is mutatja, milyen érdeklődéssel várták a harasztkerékiek a róluk szóló könyvet. Az anyaggyűjtést messzemenően segítette a lakosság és az önkormányzat, Nagy Annnának hasznos segítője volt a „közösség menedzsere”, Farkas Irma, szívén viselte az ügyet Osváth Csaba polgármester is, aki maga is harasztkeréki.

Közösségi emlékidézés

A kötetet Antal András nyugalmazott ákosfalvi történelemtanár méltatta, majd Nagy Anna mutatta be részleteiben: ez a munka a múlt tükre, és Harasztkerék esetében sem lehet más, mint számvetés a léttel. A kötet közreadja az Inczefi tanító által feldolgozott múltat, ehhez az óvónő hozzátette a közelmúltat és a jelent, a faluban 1990 után és manapság történt változásokat. Ezt az időszakot a helyiek megélték, így sokaknak más-más képe van róla, de az elszármazottaknak és a fiataloknak meg kell mutatni azt a dinamikus fejlődést, amit a falu megtapasztalt az elmúlt tizenöt-húsz évben. Így a kötet a természetföldrajzi adottságok mellett Harasztkerék történelmébe is visszapillantani enged az 1332. évi feljegyzésektől a feudalizmus, kapitalizmus, kommunizmus és szocializmus korán át a máig, de a helyi református egyházközség történelmével és gyülekezete életével, a helyi oktatásüggyel, a népszokásokkal, a kultúrával is szembesül az olvasó, és nem hiányzik a gazdasági fejezet sem, hiszen a harasztkeréki emberek szorgalma és kézműipara, a gyékényszövés és székfonás anyagi gyarapodást is hozott. Az idő elmúlik, de a megőrzött fényképanyag hiteles tanú marad, ezért ennek is helyet biztosítottak a kötetben, és arra is figyeltek, hogy néhány itt szolgált értelmiségi és közösségi vezető is elmondhassa véleményét a helyiekről. Ez is azt erősíti meg, hogy a harasztkeréki ember mindig hitt bizonyos értékekben, s ma is vendégszerető, tisztaság- és pompakedvelő, vállalkozó és szorgos ember, jó gazdája megszerzett vagyonának, ugyanakkor jellemző rá az összefogás, az önzetlen segítségnyújtás is. 

Nagy Anna bevallotta: nem kimondott adatközlést, hanem inkább közösségi emlékidézést végzett, és ennek alapján mutatott fel egy képet, amely egyeseknek kedves emlékeket jelent, másoknak – főleg a kívülállóknak és elszármazottaknak – azt mutatja meg, mit jelent a valahová tartozás Harasztkerék esetében, és hogyan lehet szeretni ezt a települést.

A kötetből már a bemutatón és a következő napokban sok elfogyott, de még mindig kapható és megvásárolható a faluban, a szerző reméli, hogy minél több család könyvespolcára eljut a monográfia.

Nem feledik az emlékőrzőket

Amúgy Ákosfalva községben ez az ötödik monográfia: elsőként a községközpontról jelent meg könyv 1997-ben Antal András tanár tollából Ákosfalva 500 éve címmel,  majd 2010-ben Nám Móréh Mária Emese tanítónő publikálta a Nyárádszentbenedek 700 éve című kötetet, 2011-ben Lengyelné Dósa Izabella mutatta be Szülőföldem, Szövérd című néprajzi jellegű munkáját, míg 2015-ben Szabó Emília tanítónő adta közre Székelyvaja monográfiáját.

Kérdésünkre Osváth Csaba polgármester elmondta: jó érzés volt részt venni a könyvbemutatón, büszke arra, hogy naprakész adatokkal sikerült a két szerző révén Harasztkerék szorgos embereinek is monográfiát kiadni. Példaértékű a hozzáállás, és a könyvbemutató nemcsak elégtételt jelent a harasztkerékieknek, sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Az önkormányzat nem feledkezik meg azokról az emberekről, akik ilyen munkát végeznek, és az auguszutus 20-i rendezvényen jutalmazni fogja fáradozásukat.