Február 1-jén a BBTE Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézetének
Avalon-központjában tartott sajtótájé- koztatót dr. Daniel David és kutatócsapata azzal a 2014 óta zajló projekttel kapcsolatban, melynek keretében autista spektrumzavarral küzdő gyerekek humanoid robotok segítségével történő kezelési lehetőségeit vizsgálják. A kutatás egyik utolsó fázisában, 2019. február 10-e és március 31-e között azt tesztelik nyolc autista gyerekek kezelésére szakosodott kolozsvári központban, hogy a Nao-robotok mennyire hatékonyak a laboratóriumi körülményektől eltérő, mindennapi kondíciók között.
Daniel David, a BBTE kutatásért felelő rektorhelyettese, a projekt koordinátora elmondta, az az elképzelés, miszerint a humanoid robotok alkalmazásával előrelépést lehetne elérni az autista spektrumzavarok kezelésében, korántsem új keletű, azonban csak 2014-ben sikerült egy európai projekt keretében megszerezniük a kutatásokhoz a szükséges támogatást, illetve megszervezniük az informatikusokból, pszichológusokból, mérnökökből álló csapatot. A Nao-robotokat évek óta teszteli az Avalon-központban berendezkedett kutatócsoport. Eddig 75 autista spektrumzavarral küzdő gyerek bevonásával végeztek klinikai vizsgálatokat. A gyerekek egyik csoportját a hagyományos módszerrel kezelték, a másik csoport a hagyományos kezeléssel párhuzamosan robotokkal támogatott kezelésben is részesült. A klinikai eredmények feldolgozása és közlése folyamatban van, ugyanakkor a kutatócsoport nem éri be a laboratóriumi és a klinikai vizsgálatok eredményeivel, február 10-étől március végéig – intenzív foglalkozássorozatok keretében – azt is kipróbálják, hogy „élesben” mennyire hatékonyak a robotok. Daniel David elmondása szerint a hosszú távú cél az, hogy a Nao-robotok eljussanak iskolákba, óvodákba, autista spektrumzavarral küzdő gyermekek otthonaiba. A következő hetekben zajló tesztidőszakban a nyolc kolozsvári központban azokat a gyerekeket is fogadják, akiknél nem föltétlenül diagnosztizálták az autista spektrumzavart, mégis autisztikus tüneteket mutatnak.
A Nao-robotok 3–10 éves gyerekek kezelésére alkalmasak. 54 centiméter magasak, 5 kilogrammot nyomnak, egy töltéssel nagyjából fél órán keresztül képesek intenzíven üzemelni, ami megegyezik egy ülés időtartamával. Számos szenzorral, videokamerával és mikrofonnal szerelték fel őket, hogy feldolgozhassák a környezetükből érkező információkat. Megértik az emberi nyelvet, intelligensen reagálnak rá, és érzékelik az érintést is. Próbálták úgy fölépíteni őket, hogy külalakjuk bizalmat ébresszen a gyerekekben. A robotok román, illetve angol nyelven is beszélnek, tudnak táncolni, és ismernek egy sor olyan éneket, kifejezést, ami megkönnyíti a gyerekekkel való nyelvi érintkezést. Egy Nao-robot nagyjából 5 000 euróba kerül.
Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy az autista spektrumzavarral kezelt gyermekek pozitívan reagálnak a robotokkal támogatott kezelésre. Ezeknek a gyerekeknek ugyanis nehezére esik az emberekkel való érintkezés, ami hátráltatja az imitációs képességük fejlődését, a robotokra viszont inkább játszótársként tekintenek, mintsem stresszforrásként. Olyan partnert látnak bennük, akivel kellemes érintkezniük, és ez motiválja őket a kapcsolatteremtésben. A robot párbeszédet folytat a gyerekkel, arra ösztönözi, hogy megszólítsa, köszönjön neki, válaszoljon a kérdéseire, sétáljon és érintkezzen vele. A rektorhelyettes arra is figyelmeztetett, hogy 5-6 ülést követően nem szabad csodákat várni, a robottal támogatott terápia nem fogja felszámolni az autista spektrumzavarok főbb tüneteit. Ugyanakkor számíthatunk arra, hogy a gyerekek agresszivitása csökken, nyugodtabbá válnak, kevesebb sztereotípiás megnyilvánulásuk lesz a terápiás üléseket követően. A központokban a kutatócsoport tagjai segítik az egészségügyi dolgozók munkáját, illetve tájékoztatják a szülőket a robotokkal támogatott módszerről.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
