Kiterjesztett távoltartási végzés

Bármilyen erőszak áldozata kérheti

Szeptembertől hatályba léptek a kiterjesztett távoltartási végzésről szóló törvény előírásai, ami azt jelenti, hogy az erőszak bármilyen formájának elszenvedői védelmet kérhetnek a hatóságoktól, nem csak a családon belüli erőszak áldozatai. 

Szeptember elsejétől erőszakos bűncselekmény esetén a rendőrök a 2024. augusztus 22-i 138. számú belügyminisztériumi rendelet alapján járnak el.

A rendelet szabályozza, hogy a rendőrök hogyan kezeljék az erőszakos cselekményeket, meghatározza a beavatkozási eljárást, a más intézményekkel való együttműködést és a közvetlen kockázatértékelési űrlap használatának módszertanát,  az ideiglenes védelmi határozat kiadására és végrehajtására, valamint a betartás ellenőrzésére vonatkozó eljárást – tájékoztatott a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség sajtóosztálya.

A közlemény szerint a rendőri beavatkozást az országos segélyhívó rendszeren keresztül az érintett személyektől vagy a tanúktól érkező írásbeli vagy szóbeli  bejelentés nyomán indítják el.

A rendőrök első lépésként az áldozatot és a bántalmazót szétválasztják, az áldozatot tájékoztatják arról a jogáról, hogy kérelmezheti az ideiglenes védelmi határozatot. Ha nem kér ideiglenes védelmi határozatot, a rendőrök tájékoztatják, hogy a bíróságon is kérvényezheti azt.

A beavatkozás során az áldozatot és az elkövetőt is tájékoztatják a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a meghozandó intézkedésekről, a kockázatértékelő űrlap segítségével felmérik a helyzetet, hogy megállapítsák, fennáll-e az erőszak közvetlen veszélye. Ha a kockázatok indokolttá teszik az ideiglenes védelmi határozat kiadását, akkor azt kiadják.

Az ideiglenes védelmi határozat akkor is kiadható, ha a sértett olyan állapotban van, ami korlátozza a kérelem benyújtására való képességét. Szabályozza továbbá a támadó által birtokolt fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozó eljárásokat.

A rendőrök kötelesek gondoskodni a védelmi intézkedések betartásáról a folyamatos ellenőrzéssel. Ez a rendelet különös figyelmet fordít a kiskorúakat vagy fogyatékkal élő személyeket érintő esetekre, és ellenőrzi a védelmi intézkedések hatékonyságát.

Az ideiglenes védelmi határozat kiadását megelőző kockázatértékelést követően mind a sértettet, mind az elkövetőt felkérik a nyilatkozattételre. 

Ha elrendelték az elkövető ideiglenes kilakoltatását a közös lakóhelyről, és a bántalmazó kijelenti, hogy nincs lakása, az ideiglenes védelmi határozatot kibocsátó rendőr tájékoztatja őt, hogy hajléktalanok számára fenntartott központokban vagy éjjeli menedékhelyeken kérhet szállást.

Ha az elkövető elutasítja, és úgy dönt, hogy valaki másnál fog lakni, a határozatot kibocsátó rendőr felkéri, nyilatkozzon arról, hogy hol fog lakni, és ki fogja biztosítani a szállást. 

A lakásból való ideiglenes kilakoltatás során a támadónak időt kell adni arra, hogy magával vigye személyazonosító okmányait, pénzét, gyógyszereit vagy más személyes tárgyait.

Azt követően, hogy elrendelték a sértettel való mindennemű kapcsolattartás tilalmát, beleértve a telefonos, levélben való vagy más módon történő kapcsolattartást is, és az elkövető jelen van a helyszínen, a rendőr tájékoztatja az intézkedésről, a bántalmazó pedig az ideiglenes védelmi határozat aláírásával tudomásul veszi azt.

Ellenkező esetben, ha a támadó nincs jelen a határozat kiadásakor, vagy elhagyta a helyszínt, mielőtt értesült volna az elrendelt intézkedésekről, a rendőrök felveszik vele a kapcsolatot, és tájékoztatják, amitt jegyzőkönyvben rögzítenek.

Ha az ideiglenes védelmi határozat kiskorúakra, fogyatékkal élő vagy különleges szükségletű személyekre vonatkozik, a rendőrök a szociális szolgálat képviselőiből álló mobil csoportot tájékoztatják a sürgős és különleges védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges adatokról, vagy adott esetben az intézkedések végrehajtása érdekében az illetékes hatóságokhoz és intézményekhez való továbbirányításukról gondoskodnak.

A határozat kiadását követően a rendőrség nyomon követi az intézkedések betartását.