A Balkán legújabb „puskaporos hordója”
Az elmúlt hét végi macedóniai véres összecsapásokat a térség politikai elemzőinek többsége a balkáni ország belpolitikai válságával és az egyre erősödő szélsőségek megjelenésével magyarázza, a sajtóban megjelent elemzések egyikében egyenesen a Balkán legújabb „puskaporos hordójának” nevezik Macedóniát.
A balkáni térség évtizedek óta az etnikai ellentétekről, az újra és újra felerősödő nacionalizmusról, időről időre kitörő véres összecsapásokról, háborúkról ismert. A villongások gócpontja változik, hol Horvátországban, hol Bosznia-Hercegovinában, hol Koszovóban, jelenleg pedig Macedóniában történnek fegyveres akciók.
A hét végi elemzésekben az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet balkáni terjeszkedéséről lehetett olvasni, illetve a fel-felvillanó fegyveres összecsapásokat ennek a terrorszervezetnek tulajdonították. A hétfői elemzések már inkább a macedón belpolitikai válságban látják a szélsőségek megjelenésének okát, míg Gjorge Ivanov államfő szerint a fegyveres összecsapások oka az, hogy leállt az ország európai integrációja.
Macedónia 2005-ben szerzett EU-tagjelölti státust, de a csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek meg, aminek a legfőbb oka az, hogy Görögország ellenzi a balkáni ország ilyen névvel történő belépését az Európai Unióba, Athén ugyanis a Macedónia nevet saját történelmi területe megnevezésének tekinti.
A macedón köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy beszédeiben többször is figyelmeztetett egy hasonló forgatókönyv lehetséges kialakulására, és egyben kérte a nemzetközi közösséget arra, hogy találjanak megoldást Macedónia csatlakozási tárgyalásainak folytatására. Szerinte a jelenlegi helyzet „kockázatos” az ország és az egész térség számára.
Nikola Gruevszki miniszterelnök szerint a Kumanovóban történt támadásnak nincs köze a belpolitikai vitákhoz, az elfogott fegyveresek terrorcselekményeket akartak elkövetni állami intézmények ellen. A kormányfő szerint a csoport harcedzett fegyveresekből állt, akik a balkáni térségben és a Közel-Keleten is részt vettek már terrorakciókban. Egyik céljuk Macedónia destabilizálása volt – szögezte le.
A destabilizációra vonatkozó
kijelentésekkel egyetértett Szaso Ordanoszki macedón politikai elemző is, aki a sajtónak azt mondta, hogy egy ilyen támadás csak azoknak felelhetett meg, akik destabilizálni szeretnék az országot, illetve el akarják terelni a figyelmet a nagy korrupciós és bűnügyi botrányokról, amelyekre az ellenzék mutatott rá.
Az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev hónapok óta a kormány „piszkos ügyeit” bemutató lehallgatott beszélgetéseket tesz közzé, amelyeket állítása szerint a macedón kémelhárításnál dolgozóktól kapott. A felvételek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Ez az ország történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya.
