Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
amelyekben 40 személy vesztette életét és 195-en szenvedtek súlyos sérüléseket. A halálos áldozatok száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 42 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 2010-es közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programjának célja, hogy tíz év alatt, 2020-ig felére csökkenjen az unió útjain a halálesetek száma.
Az Európai Unió (EU) közlekedéspolitikájában nagy hangsúlyt fektet a biztonságra, és ezt kívánja meg a tagállamoktól is. Míg összesítve az EU-ban az elmúlt évtizedben jelentős arányban csökkent a közúti halálesetek aránya, a tagállamokban eltérőek a baleseti statisztikák. Románia egyike azon országoknak, ahol még mindig nagyon magas a közúti halálesetek száma.
A Maros megyei helyzetről szerdán a forgalmi rendőrség vezetői számoltak be sajtótájékoztatón. Az uniós célkitűzés kapcsán elmondták, hogy a 2010-es viszonyítási évhez képest, amikor 68-an hunytak el közúti balesetekben, 2020-ban Maros megyében a közúti halálesetek száma nem haladhatja meg a 34-et, a súlyos sérülteké a 182-t. Ekkor mondható el az, hogy teljesítették az Európai Bizottság közlekedéspolitikájában megfogalmazott célkitűzést. Csakhogy két évvel a határidő előtt még mindig sok áldozatot követelő baleset történik a közutakon. Az év első 9 hónapjában is drámai a helyzet, a megyében 40-en vesztették életüket balesetekben. A rendőrség oki elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb balesetet a gyorshajtás okozta (21,7%), a sorban következő okok:
a gyalogosok szabálytalankodása (17,87%), az ittas vezetés (7,73%), az elsőbbségadás elmulasztása, kerékpárosok szabálytalankodása (7,73%), a fáradtság, a szabálytalan előzés szerepelnek. Tizenegy személy abban a 45 balesetben vesztette életét, amelyet gyorshajtás okozott, a gyalogosok szabálytalan átkelése miatt bekövetkezett 37 balesetben 10-en haltak meg. Az „egyéb okok”-nak 30 balesetet tudnak be, ezekben négy személy hunyt el és 29-en súlyosan megsérültek. Feltételezhetjük, hogy az „egyéb okok” közé tartozik az útinfrastruktúra állapota is. Az elemzés arra is rámutat, hogy a súlyos közúti balesetek kevesebb mint fele (42%) történt városon, a többi vidéki utakon következett be (120 baleset), ami pedig a heti elosztást illeti, megállapítható, hogy a legtöbb súlyos autóbaleset csütörtökön, pénteken és vasárnap történt (14 és 22 óra között), a legtöbb halálos áldozatot követelő baleset pedig pénteki és szombati napokon. Három olyan súlyos baleset volt az elemzett időszakban, amely több áldozattal járt: Héjjasfalván, ahol a gyorshajtás okozta azt a balesetet, amelyben három személy elhunyt, egy pedig súlyosan sérült, Marosludason, ahol négy személy szenvedett súlyos sérüléseket amiatt, hogy a gépkocsivezető elmulasztott elsőbbséget adni, illetve Gernyeszegen, ahol a járművezető elaludt a volánnál, a balesetben ketten meghaltak és három személy súlyosan megsérült. Az EU közlekedéspolitikai tájékoztatója szerint „minden egyes balesetben elhunyt-ra körülbelül négy életre szóló fogyatékosságot okozó sérülés, 10 súlyos és 40 könnyű sérülés jut”.
Úgy tűnik, hogy a rendőrségi ellenőrzések, bírságolások nem jártak a várt eredménnyel, nem szegik a száguldozó autósok kedvét. Pedig jócskán bírságoltak: egészen pontosan 30676 esetben, a legtöbbször gyorshajtás miatt (14899), de a gyalogosokat sem kímélték, szabálytalankodás miatt 5317 jegyzőkönyv készült, ez a tavalyhoz képest 30,6 százalékos növekedést jelent. Az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programjának célját, hogy 2020-ig megfeleződjék az unió útjain bekövetkező halálesetek száma, a jelek szerint nem lesz könnyű megvalósítani. A forgalmi rendőrség az elkövetkezőkben még több ellenőrzést végez majd a közlekedési szabályok erőteljesebb betartatása céljából, főként hétvégén, a nap második részében, hiszen, amint a statisztikából kitűnik, ekkor történik a legtöbb halálos kimenetelű baleset. Ugyanakkor felszólítják az útügyi hivatalt, hogy gondoskodjanak az útjelző táblák kihelyezéséről ott, ahol hiányosságok vannak, illetve gondoskodjanak az úttest karbantartásáról, hogy közlekedés szempontjából biztonságos legyen.