Az RMDSZ pártközi konszenzust látna jónak

Vincze Loránt EP-képviselő sajtótájékoztatója

– A Minority SafePack promoválása elsőrendű feladat. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az Európai Bizottság elnökjelöltje olyan legyen, aki érti az őshonos kisebbségek ügyeit, megérti, hogy abból Európa nyer, ha az 50 millió kisebbségi polgárnak van hangja, ha a gondjaira odafigyelnek – jelentette ki pénteken, június 21-én Marosvásárhelyen Vincze Loránt megválasztott EP-képviselő.

A képviselő megköszönte a magyar közösségnek a bizalmat, ami azt bizonyítja, hogy „közösségünk eltökélt a brüsszeli képviselet mellett”. 

Brüsszelben elkezdődött a munka

Vincze Loránt elmondta: a július 1–4. közötti plenáris ülést megelőzően megalakulnak a szakbizottságok, az EU intézményeiben zajlik a főbb tisztségek elosztása.

Hozzátette: a politikai alkuk eredményeképp úgy tűnik, hogy a legnagyobb pártok – a néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – alkotják a parlamenti többséget, viszont a tárgyalások nehézkesen haladnak. Megbontotta az eddigi egyensúlyt, hogy a néppártnak és a szocialistáknak nincs többsége, amit a többiek, főleg a zöldek kihasználnak, „magas lovon ülnek most, bár az arányuk nem indokolná, hogy ők legyenek a királycsinálók”.

A közös agrárpolitikáról elmondta, a tárgyalások során a zöld frakció azt javasolta, hogy az egész csomagot küldjék vissza a bizottságnak, ami azt jelentené, hogy teljesen újraírhatják azt a közös agrárpolitika-tervet, ami elfogadható. Ha visszaküldik és „teletömik zöld politikákkal, azzal Közép-Kelet-Európában a gazdák nem fogják tudni tartani a versenyt”.

A migrációra, úgy gondolja, egy olyan stratégiát kellene kidolgoznia az EU-nak, amely feloldaná a jelenleg feszülő ellentétet Kelet és Nyugat között. Örökzöld témának nevezte az eurózóna kérdését, ami Románia szempontjából sem érdektelen, a Brexitet pedig kiszámíthatatlannak, ami sok mindent hátráltathat, „hiszen az Európai Parlamentben most olyanok járulnak hozzá a belső egyensúlyhoz vagy a pártcsaládok súlyához, akik esetleg nem lesznek ott néhány hónap múlva”.

Az egységes kül- és védelmi politika kialakításáról szólva kijelentette: nem gondolja, hogy a következő öt évben eljutnak a közös haderőig, de az EU-nak mindenképpen arra kell törekednie, hogy egységes hangja legyen a politikában, a terrorizmus elleni harcban pedig konkrét, közös fellépés kövesse a papíron lévő terveket. 

Az EU-bővítés szempontjából fontosnak tartja, hogy mi történik Szerbiával, Macedóniával, Albániával, vagyis a Balkánnal. Az EU az elmúlt öt évben nem tudott ezeknek pontos csatlakozási dátumot mondani, de talán a következő öt évben eljutnak oda, hogy egy olyan menetrend készül, amely a csatlakozást belátható közelségbe hozza.

Az új mandátum az újrakezdés lehetősége is 

Egy új mandátum Románia számára az újrakezdés lehetőségét is jelenti, de az RMDSZ szerint Románia nem használja ki a lehetőségeit, az EU-ban nincs meg az a befolyása, amelyet a nagyságánál fogva élvezhetne. A soros elnökség alatt sem sikerült előmozdítania a schengeni csatlakozást. Az RMDSZ jónak látná a pártközi konszenzus létrejöttét néhány fontos témában: a kohéziós alapok, a nagy beruházások, a schengeni csatlakozás, ami közös érdek, és amiért az EU-ban harcolni lehetne, nem egymást botlasztva, hanem segítve – mutatott rá Vincze Loránt, hangsúlyozva, hogy idetartoznak a kisebbségi jogok is. „Ha Romániában a többség és kisebbség viszonya jó, ha a román többség elfogadja, hogy a magyar közösségnek jogos igényei vannak, amelyekről beszélni kell és lehet, amelybe belefér egy etnikumközi paktum, amelyben benne van az, hogy a magyar nyelv regionális nyelvvé válhat, akkor az európai együttműködést is erősíteni tudjuk. Ennek feltétele, hogy az úzvölgyi katonatemetőhöz hasonló ügyek ne hátráltassák az együttműködést, ne gerjesszenek feszültséget. Ez pedig az állam felelőssége” – mondta, majd hozzátette: nemzetközi és európai intézményeket tájékoztattak az úzvölgyi helyzetről.

Az EB elnökének értenie kellene a kisebbségek ügyeit

A képviselő szerint elsőrendű feladat a Minority SafePack promoválása. Az RMDSZ szerint olyan EB-elnökre lenne szükség, „aki érti az őshonos kisebbségek ügyeit, megérti, hogy abból Európa nyer, ha az 50 millió kisebbségi polgárnak van hangja, ha a gondjaira odafigyelnek”. A második szakaszban szerinte egy, a nyelvi és kulturális sokszínűséggel foglalkozó biztos kinevezése a cél. 

A szakbizottsági tagságok kapcsán úgy fogalmazott, hogy bár végleges döntés nem született, számára három szakbizottsági tagság körvonalazódik: az alkotmányügyi bizottság (AFCO), amelynek hatáskörébe tartozik minden belső reformmal és intézményi átalakítással kapcsolatos ügy; a szabadságjogok, igazságügy és belügyi bizottság (LIBE), amely a parlamenti törvénykezés nagy részéért felelős, és a petíciós bizottság (PETI), amely az állampolgárok panaszaival foglalkozik. 

Minority monitor

A FUEN-kongresszusról elmondta, hogy mindössze öt ellenszavazattal választották újra, ami azt mutatja, hogy sikerült túllépni a nyugati és a kis kelet-európai szervezetek közötti ellentéteken, és erős, egységes szervezetté vált, amelyben a következő három évben intenzív munka ígérkezik.

A kongresszuson bemutatták a Minority monitort, ami a kisebbségek jogsértési eseteit kivizsgáló eszköz: van honlapja, hírleveleket készít, egy olyan eszköz, amelyhez bármely kisebbségi szervezet, közösség, civil vagy jogvédő szervezet fordulhat. A legfontosabb célja, hogy egy helyen biztosítson nyilvánosságot ezeknek az ügyeknek. Első ízben próbálja a FUEN a civil szervezeti aktivitást egyesíteni a politikai eszközökkel. Immár „nemcsak az előcsarnokban lobbizik, hanem ott van, ahol a döntéseket meghozzák”.

Véleménye szerint az unió fő témái a következő periódusban a hétéves uniós költségvetés elfogadása, a migrációs válságra adott válasz, és ezáltal a Kelet–Nyugat ellentét feloldása, az eurózóna reformja, a Brexit lezárása, egységesebb külpolitika és védelmi politika kialakítása, a Kína gazdasági térnyerésére adandó válasz, illetve az uniós bővítés lesznek.