Az RMDSZ nem vesz részt a március 10-i autonómiatüntetésen

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén Markó Béla szenátor keményen bírálta a március 10-én Marosvásárhelyen autonómiatüntetést szervezőket.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén Markó Béla szenátor keményen bírálta a március 10-én Marosvásárhelyen autonómiatüntetést szervezőket. Véleménye szerint nincs szükség külön székely szabadság napjára, mert március 15., a magyar szabadság napja a székelyek szabadságának napja is, és a székelyeknek is a legfontosabb zászlója a piros-fehér-zöld lobogó. Kelemen Hunor szövetségi elnök sem kíván a „Tőkés-féle párt” utánfutója lenni, ezért az RMDSZ szervezetként nem vesz részt az autonómiatüntetésen.

„Nem leszünk utánfutói a Tőkés-féle pártnak”

A március 10-ére Marosvásárhelyre meghirdetett autonómiatüntetésen az RMDSZ szervezetként nem vesz részt – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. – Nem veszünk részt olyan tüntetésen, amelyet nem mi indítunk el, nem mi szervezünk. Nem leszünk az utánfutói a Tőkés-féle pártnak vagy más pártoknak, ugyanis ők gyakran vádoltak bennünket azzal, hogy az autonómiát politikai célokra használjuk fel. Véleményem szerint az autonómiatüntetéstől nem lesz autonómia, elpolitizált eseményről van szó. Ráadásul Marosvásárhelyen amúgy is rossz ómen ilyen tüntetést szervezni. Nem leszünk ennek a tüntetésnek a társszervezői, és én magam vagy a szövetség vezetői nem veszünk részt ezen a rendezvényen. Ennek semmi köze az autonómiához. Az autonómiát, az autonómia különböző formáit továbbra is képviseljük, fenntartjuk, és fontosnak tartjuk mind a székelyek, mind az erdélyi magyarság vonatkozásában. A kettőt nem szabad összekeverni, jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Március 15. a magyarok és székelyek szabadságának a napja

Markó Béla az SZNT által kezdeményezett székely szabadság napja kapcsán kijelentette: – Szerintem a székely szabadságnak már van egy napja. Ez a nap március 15-e. Március 15. a magyar szabadság napja és a székelyek szabadságának a napja. Vegyük végre észre, hogy mindannyian magyarok vagyunk, még akkor is, ha egyesek közülünk, beleértve engemet is, székelyek. A magyar szabadság napja és ezáltal a székely szabadság napja március 15-e. És a székelyek legfontosabb zászlója a piros-fehér-zöld zászló. Mint ahogy a magyaroké is ez. Ezért küzdöttünk huszonvalahány éven át, ezzel kapcsolatosan értük el, hogy 1997-től kezdődően március 15-ét köszöntötték a román miniszterelnökök és államelnökök – nem biztos, hogy lelkesen, és nem biztos, hogy jó szívvel –, és hogy 2002-től errefele kormányhatározat engedélyezte a nemzeti szimbólumok használatát a kisebbségi közösségek számára bizonyos eseményeken. A székely zászló fontos regionális szimbóluma a sajátos hagyományokkal rendelkező székelységnek, de ismétlem, egy a zászló: a piros-fehér-zöld lobogó.

Ugyanakkor felhívást intézett az RMDSZ felé, hogy ne vegyen részt a március 10-i autonómiatüntetésen, „mert autonómia nem így lesz. Autonómia úgy lesz, hogy az RMDSZ dolgozik nap mint nap, lépésről lépésre, és ezután is ezen fog dolgozni”, mondta Markó.

„Mi eljövünk március 10-én a Postarétre”

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartja Székelyföld autonómiájának ügyét, ezért eljön a március 10-i tüntetésre: – Az RMDSZ hivatalos álláspontja eldőlt a Szövetségi Állandó Tanácsban. Ez úgy szól, hogy az RMDSZ nem szervezője vagy társszervezője a rendezvénynek, de természetesen, aki akar, az ott lesz. Az RMDSZ azért nem vesz részt, mert megítélésünk szerint a Székely Nemzeti Tanács lecövekelt az Erdélyi Magyar Néppárt mellett, és ugyanúgy, ahogy novemberben Sepsiszentgyörgyön, most is az körvonalazódik, hogy az egyik politikai szereplőnek, egyik pártnak szerveznek kampányt. Viszont Székelyföld területi autonómiájának az ügye fontos. Éppen ezért voltunk ott a választási kampány kellős közepén, novemberben is Antal Árpád polgármesterrel és más megyei elöljárókkal az EMNP által szervezett autonómiatüntetésen, és március 10-én eljövünk Marosvásárhelyre is, a Postarétre, beállunk az emberek közé, többek között azért is, mert az itteni három mártír közül az egyik háromszéki: Horváth Károly orbaiteleki származású.