Az RMDSZ a következő négy évben is fel fogja emelni szavát a beolvasztási politikák ellen
Az RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák ellen.
Az RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák ellen – hangsúlyozta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A politikus telefonon nyilatkozott az MTI-nek azt követően, hogy az első ülésnapon kollégái megerősítették frakcióvezetői tisztségében.
Kifejtette: parlamenti munkája során az RMDSZ-nek egyrészt saját törvénytervezetei elfogadtatásához, másrészt az – utóbbi időben heti rendszerességgel napirendre kerülő – kisebbségellenes kezdeményezések leszavazásához kell a szükséges támogatást megszereznie. A frakcióvezető a parlamenti ülésszakból hátralévő néhány hónapban – a szokásos populista, fizetés- és nyugdíjemelési javaslatokon kívül – arra számít: további magyarellenes kezdeményezésekkel is szembesülnek majd a parlamentben.
Az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseiről szólván Tánczos Barna az önkormányzati szakemberek bérezési gondjainak orvoslását és a jogi személyek földvásárlásának korlátozását említette.
Arról a bukaresti kormányzati kezdeményezésről, amely közös közigazgatásba vonná össze az elnéptelenedett községeket, azt mondta: az RMDSZ elutasítja az átszervezést. Székelyföldön három magyar község összevonása is magyar községet eredményez, de ahol nem tömbben él a magyarság, egy közigazgatási összevonás rendkívül veszélyes lehet – magyarázta.
Az elmúlt négy év parlamenti mérlegét firtató kérdésre kifejtette: RMDSZ-frakciónak fontos szakpolitikai javaslatokat sikerült elfogadtatni, példaként saját kezdemé- nyezését, az – új adózási és támogatási rendszert bevezető – szövetkezeti törvényt emelte ki. Negatívumként szólt arról, hogy az RMDSZ-t defenzív politikára kényszerítették az utóbbi négy évben.
„Folyamatosan arról szólt kisebbségpolitikai szempontból is a munkánk a parlamentben, hogy próbáltuk kivédeni a támadásokat. Nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy mi tudjunk átvinni javaslatainkból jelentős dolgokat” – fogalmazott Tánczos Barna.
Az RMDSZ politikusa úgy értékelte: 2017–18-ban új időszámítás kezdődik Romániában, az ország alkotmánymódosítással és közigazgatási átszervezéssel készül az államalapítás századik évfordulójára, ezért a magyar érdekképviseletnek is hallatnia kell hangját és száz évvel ezelőtti ígéretei betartását kell követelnie a román államtól.
„Nem azt írták le a (Román Királyság és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as) gyulafehérvári kiáltványban, amit a román állam művel ma a kisebbségekkel. Gyakorlatilag a magyar kisebbség maradt még az egyedüliként, amely még színfoltja Romániának, és amely fel tudja emelni szavát mindenféle beolvasztási politika ellen: ez az, amire készülünk a következő négy évben” – zárta nyilatkozatát az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
