Az RMDSZ elutasítja a CSM állásfoglalását

 Az RMDSZ szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) súlyosan megsértette a sajtó- és szólásszabadság jogát, amikor „politikai álláspontot fogalmazott meg” az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nyilvánosságra került munkaváltozatával kapcsolatban.

A bírói tanács csütörtöki közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, megjegyezvén, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, és azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön.

A Kelemen Hunor elnök, államfőjelölt által jegyzett szombati közleményben az RMDSZ az Európai Emberjogi Bíróság ítéleteiből idézve utasította el a CSM állásfoglalását. Amint egy ítéletből idézte: „a demokrácia egyik alapvető jellegzetessége az a lehetőség, hogy az állam párbeszéddel, erőszak elkerülésével rendezheti kérdéses ügyeit, még akkor is, ha ezek a problémák módfelett nehezek és zavart keltőek”.

Az RMDSZ kijelentette: „az a tény, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács egy közérdekű téma közvitáját »az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek« és 

a »jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak« nevez, súlyos beavatkozás, illetve a sajtó- és szólásszabadság jogának porba tiprása”.

Az RMDSZ felszólította ugyanakkor a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, hogy 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban.

„A jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Ugyanakkor tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében azt, hogy használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban” – részletezte elvárásait az RMDSZ.