Kitört a vihar a közéletben is a képviselőház elnökének második korrupciós perében kimondott elsőfokú ítélet nyomán.
Kitört a vihar a közéletben is a képviselőház elnökének második korrupciós perében kimondott elsőfokú ítélet nyomán. A jogerős döntés szakértők szerint akár a tavaszig is elhúzódhat, úgyhogy tartósan botrányos forró nyár elé nézünk idén. Az ellenzék egy része utcán, más része bizalmatlansági indítványon ügyködik, a parlamenten kívüliek körében pedig már az előre hozott választások kérdése is felmerült, logikusan, hiszen aki nincs a hatalom közelében, az szeretne mihamarabb oda jutni. Csak egyvalakinek a hatalma örök.
Mégpedig az adófizetőké, akiket sem négy-, sem többévente nem váltanak le, aktív életük végéig ihatják a mindenkori kormányok döntéseinek mifelénk sokszor keserű levét. A héten is kevertek ebből egy bőséges pohárral, csak még nem töltötték ki, kérdés, ez mennyit várat magára. Egyelőre csak a sürgősségi kormányrendeletet fogadták el arra vonatkozóan, hogy kamatmentes hitelekkel támogatják a továbbképzésükbe befektetni szándékozókat. A kezdeményezést a továbbtanulni óhajtó fiataloknak nyújtott támogatás címén népszerűsítik, de a feltételek alapján a kevésbé fiatal alacsony jövedelműek számára is hozzáférhető lenne hasonló kölcsön, a majdani programnak becslések szerint nyolcmillió potenciális haszonélvezője lehet.
Az ötletnek pont a diák- és ifjúsági szervezetek örvendtek a legkevésbé, mondván, hogy ha támogatni akarják a tanulni vágyó fiatalokat, azt nagyon egyszerűen meg tudják tenni az állami oktatási rendszer finanszírozásával és az állami támogatású egyetemi helyek számának növelésével. Ehhez szerintük felesleges egy majdani hosszú lejáratú kölcsön törlesztésével is terhelni a továbbtanulni óhajtókat, ráadásul a diákszervezetek szerint a program a tandíjak drágulásával járhat, ami a nem támogatott diákságot hozza nehezebb helyzetbe. Az ifjúsági szervezetek kifogásaival egyetértett egy bankügyfeleket tömörítő érdekvédelmi egyesület is, amely szerint egy ilyen kezdeményezést széles körű nyilvános vitára kellene bocsátani, mielőtt potenciális kliensek tömegeit irányítanák egy ilyen programmal a bankok felé. Utóbbiak nem tiltakoztak, érthetően, mert a dolog számukra jó üzletnek bizonyulhat azzal, hogy az állam 80%-os arányban garanciát vállal ezekre a kölcsönökre. Ez a jótállás lehet adott esetben az a bizonyos keserű lé a többi, nem államilag támogatott adófizető számára, aki összeadja ebbe a garanciaalapba a szétosztanivalót.
Az kétségtelen, hogy minden tisztességes államnak kutya kötelessége támogatni az arra rászorulókat. Azonban ha ezt a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott programot csak jövőre, két választás esztendejére faragják alkalmazhatóvá a döntéshozók, akkor a valódi címe nem az, hogy Fektess be a jövődbe, hanem az, hogy Befektetés a választási sikerünkbe.
