Az orchideák

Bár a tömeges ajándékvásárlás időszaka lejárt, mégis szeretnék adni egypár jó ötletet arra, ha esetleg élő növényt vásárolnánk. Melyek közül választhatunk, hogyan gondozzuk, hogy a növény sokáig legyen a lakás dísze? 

Szinte minden alkalomra választhatunk az orchideák népes és változatos családjából, amelynek egyedeit több szempont szerint osztályozhatjuk. 

Elsősorban hét fajtáját emelném ki: a lepkeorchidea (Phalenopsis), a kosborfürt (Obontoglossum), a coelogyne (Coelogyne), a rókafarkú orchidea (Aerides), a csónakorchidea (Cymbidium hibridek), a calanthe (Calanthe).

A lepkeorchidea fordul elő a leggyakrabban, egyedei színesek és nagyon változatosak. Az orchideanemzetségre jellemző, hogy az őserdők fáin élnek, epifita életmódot folytatva. Ez azt jelenti, hogy egy más növényen él, de nem károsítja azt, és nem von el tőle tápanyagot. Az ágak találkozási pontjánál lehet őket megfigyelni, itt rögzülnek, de előfordulnak magas sziklafalak repedéseiben is. 

A méretük fajtától és kortól függően változik. A kereskedelemben található egyedeknek általában két virágszára van, leveleik nagy, ovális formájúak, és bőrszerű a tapintásuk.

Egy másik fajta, amiről szintén fontos említést tenni, a csónakorchidea. Ezt általában a virágkötészetben hasznosítják.

Ausztráliában van az őshazája, megközelítőleg 40-50 alapfaja volt, de a nemesítéseknek köszönhetően ez mára már több ezerre növekedett. 

Az orchideák hazánkban is megtalálhatóak. A kosborfélék tartoznak ide, legfőbb képviselőik a vitézkosbor és a betyárkosbor. Ezek a magasabb területeken fordulnak elő, színük élénkciklámen, méretük megközelítőleg 15-25 cm között változik. Nagyon ritkák, ezért fontos, hogy próbáljuk meg védeni őket. Nyitott szemmel járjunk, hogy ne tegyünk kárt bennük, de főleg akarattal ne szedjük le vagy károsítsuk az élőhelyét.

Az orchideák általános ápolása nem nehéz, ha egypár aranyszabályt betartunk, akkor bizonyosan nagyon hosszú ideig lehetnek a lakásunk díszei.

Figyeljünk, hogy ne öntözzük túl, locsolás után az edényéből is töltsük ki a vizet, ezzel megakadályozhatjuk a gyökerek rothadását.

A másik hiba, amit gyakran elkövetünk, hogy a növényt az ablakba tesszük a közvetlen napfényre. Nem ajánlott, ehelyett inkább tegyük olyan helyre, ahol van fény, de nincs közvetlen napsütés. Mivel a növény eredetileg az őserdőkben található, csak szórt fényt kap, levelei nagyon érzékenyek a közvetlen napfényre, könnyen megégnek.

Vannak gombás betegségek is, amelyek megjelenhetnek a növény levelein, ha a víz hosszabb ideig van a levél felületén. 

A kártevők közül a legnagyobb problémát a pajzstetvek okozzák. Ezek a levelek fonákján és a szárakon jelennek meg, és szívogatják a növényt. Ha nem figyelünk oda rájuk, könnyen felszaporodnak, és a növényt legyengítve elpusztítják.

Fontos tudni, hogy a tenyészedényben található fakérget bizonyos időközönként ajánlott cserélni, legalább évente egyszer a felső 5-10 centiméternyit le kell dobni, ezzel megelőzhetjük a betegségek és a kártevők szaporodását.

Ne feledjék, ahhoz, hogy a növényeink mindig szép díszei legyenek a lakásunknak, fontos rájuk is időt fordítani.